Tisza István Halála
A publikumot még akkor is traktálták a kincstári és katonai optimizmussal, amikor a közvélemény saját bőrén érezte az egyre elkeserítőbb helyzetet. A kormánypárti, a világháború előtti korszak egészére jellemző konzervatív-liberális alapállása mellett élete végéig kitartó Berzeviczynek politikusként is agyára ment a sajtó hamissága, igaz, ő az átlagosnál sokkal tájékozottabb tudott lenni ahhoz hogy reálisabban, vagyis határozottan pesszimistán lássa az ország helyzetét. Ha én ezt a klubban elmesélem Bár a szarajevói merényletet eleinte abból a szempontból ítélte meg, hogy a magyarokkal nem szimpatizáló, szlávbarát, föderalista Ferenc Ferdinánd halála politikailag kedvező lehet számunkra, hősünk inkább háborúellenes volt. Magáról szeretett "notórius békeapostolként" beszélni, és már a háború korai szakaszában, 1915 tavaszán arról írt, hogy nem bírjuk sokáig a hadviseléssel járó áldozatokat. Végig különféle béketervekkel házalt többek között Tisza miniszterelnöknél — mint tudjuk, hiába. Száz éve ölték meg Tisza Istvánt | Magyar Idők. A háborút 1914 nyarán még szintén mindenáron elkerülni akaró Tisza Istvánt egyébként a korszak meghatározó államférfiújának gondolta, de nagyra becsülése mellett a háború alatt egyre több kritikát fogalmazott meg vele szemben.
- Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár
- HAON - Tisza 100 - Történész: Tisza István halála a hagyományos politikai kultúra végét jelentette
- Száz éve ölték meg Tisza Istvánt | Magyar Idők
- Történész: Tisza István halála a hagyományos politikai kultúra végét jelentette - Rss hírek
Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár
9–29. Tisza István, két korszak határán. Szerk. : ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. Tisza István: A háború hatása a nemzeti jellemre. Tisza István grófnak 1914. december 22-én tartott beszéde. Hadi beszédek 4. Budapest, 1915. Készítette: Csunderlik Péter
Haon - Tisza 100 - Történész: Tisza István Halála A Hagyományos Politikai Kultúra Végét Jelentette
Emlékeztetett: Tisza István a legvitatottabb döntését 1914-ban hozta, amikor miniszterelnöksége alatt Magyarország belépett az első világháborúba. A kormányfő először nem támogatta Magyarország hadba vonulását, mivel katonailag nem tartotta elég felkészültnek a monarchiát, de a német császár komoly nyomására végül a háború mellett döntött. Hermann Róbert a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az évforduló alkalmából emlékkonferenciát tartanak az Országházban, ahol magyar és osztrák történészek segítségével igyekeznek összetett képet festeni Tisza István életéről és a magyar politikában betöltött szerepéről. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Száz Éve Ölték Meg Tisza Istvánt | Magyar Idők
További kérdéseket vetett fel Tisza hűsége a Habsburg-dinasztiához, ami haláláig jellemezte őt. A világháború tapasztalatai azonban megerősítették sokszor kemény és határozott politikájának igazát, vagyis hogy a Magyar Királyságot jobban fel kellett volna készíteni a háborúra, ami elkerülhetetlen volt. 1945 után – természetesen – igen negatív lett a miniszterelnök megítélése. Az "imperialista rablóháború" kirobbantásában, majd lefolytatásában döntő szerepet tulajdonítottak a kormányfőnek. Valójában Tisza csak elfogadta a háború lehetőségét, de nem kívánta azt. Történész: Tisza István halála a hagyományos politikai kultúra végét jelentette - Rss hírek. Erről tanúskodik egyik levele is, amelyben így fogalmazott: "Azért borzasztó a győztes háború is. Az én lelkemben nyomást, szenvedést, pusztulást jelent minden háború, ártatlan vér kiöntését, ártatlan asszonyok és gyermekek szenvedését. Elkeserít, hogy egy ilyen nagy háború intézésében van részem. " Ebbéli tapasztalatait tovább erősítette 1917, amikor a magyar királyi 2. honvéd huszárezred parancsnokaként megjárta a keleti frontot.
Történész: Tisza István Halála A Hagyományos Politikai Kultúra Végét Jelentette - Rss Hírek
Bár Berzeviczy 1936-os haláláig közéleti tisztségeket töltött be, érdemi politikai szerepe már nem volt. Horthyt ugyan még külön fogadóbeszédben köszöntötte, benne már csak a katonatisztet tisztelte, politikusként nem tartotta nagyra, a kormányzó nevével illetett korszaknak pedig az egész politikai kultúrája idegen volt számára. Ő mindvégig megmaradt a régi konzervatív-liberálisnak, egy olyan eszme képviselőjének, amit sok egyéb mellett az első világháború anakronisztikus kuriózummá fokozott le.
Szalay-Berzeviczy Attila, a budapesti olimpiát akaró volt tőzsdeelnök beletúrt a családi ládába, amiből egy iszonyú érdekes első világháborús napló potyogott ki, legalábbis azoknak tutira az, akiket érdekel egy kicsit a történelem, a politika, meg az, hogy hogyan gondolkodtak – működtek alig száz éve egy nem sokkal később kihalt faj utolsó egyedei, az ún. "államférfiak". Én egy nap alatt végeztem vele, pedig lett volna még mit tennem karácsony előtt, higgyék el. Szalay-Berzeviczynek fontos a családi emlékek ápolása, és én is örültem, hogy megkeresett az üknagypapája naplójával. Engem sajnálatosan ritkán szoktak arisztokraták megkérni erre-arra, utoljára tízévesen volt alkalmam kezet fogni Habsburg Ottóval, én Lenin-sapkában voltam, kicsit sajnáltam, hogy rajta nem volt korona, de ő sem bízott meg semmivel. Szalay felmenői között sok híresség volt, én leginkább Szinyei-Merse Pált jegyeztem meg közülük, az övéké az egyik legrégebbi magyar nemesi család, és az elmúlt nyolc nemzedékben mindig volt országgyűlési képviselő közöttük.