István Öcsémhez Elemzés

Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tőlünk őt az ég… E néhány sorral érd be most, öcsém. Én a vidámság hangját keresém, És akaratlan ilyen fekete Lett gondolatjaimnak menete; S ha még tovább fonnám e fonalat, Szivem repedne a nagy kín alatt. Petőfi Sándor: István öcsémhez (elemzés) - Oldal 2 a 9-ből - Műelemzés Blog. Más levelem majd több lesz és vidám. Isten megáldjon, édes Pistikám! Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor – István öcsémhez költeményét. Mi a véleményed Petőfi Sándor – István öcsémhez írásáról? Írd meg kommentbe!

• Petőfi Sándor: István öcsémhez (elemzés) - Oldal 2 a 9-ből - Műelemzés Blog
• Kiskunság: Petőfi Sándor: Kiskunság (Pest,1848.június)
• Petőfi Sándor verse - István öcsémhez
• ISTVÁN ÖCSÉMHEZ - Petőfi Sándor - Érettségi.com

Petőfi Sándor: István Öcsémhez (Elemzés) - Oldal 2 A 9-Ből - Műelemzés Blog

Az István öcsémhez keletkezési körülményei 1844 tavasza és nyara fordulat volt a költő életében, valódi életformaváltást hozott ez az időszak. 1844 februárjában, miután egy zord telet vészelt át Debrecenben, fakózöld versesfüzetével a tarisznyájában Petőfi felgyalogolt Pestre, és felkereste Vörösmarty Mihályt, a kor legnagyobb irodalmi tekintélyét. Vörösmarty átolvasta verseit, és támogatásával Petőfi segédszerkesztői álláshoz jutott a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlapnál. Vörösmarty ajánlására 1844. március 27-én a Nemzeti Kör is döntést hozott Petőfi verseinek kiadásáról. Petőfi Sándor verse - István öcsémhez. Ez óriási változást idézett elő a költő életében. Így ír a sorsfordító pesti eseményekről az Úti levelek ben Kerényi Frigyesnek: "Oh az én életem dúsgazdag volt a sanyarúságban, s ha most boldog vagyok, megérdemlem. Hat esztendeig voltam istentül, embertül elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom… és mikor? ifjuságom kezdetében, az élet legszebb szakában, mely csupán az örömeknek van teremtve, tizenhatodik esztendőmtől a huszonkettedikig.

Kiskunság: Petőfi Sándor: Kiskunság (Pest,1848.Június)

Az István öcsémhez 1844 júniusában keletkezett Pesten, nem sokkal azután, hogy a költő másodszor is meglátogatta szüleit Dunavecsén (első dunavecsei tartózkodásának az Egy estém otthon állít emléket). A vers Petőfi költői levele öccséhez, aki egyetlen testvére volt. Abban az időben íródott, amikor szüleinek sorsa válságosra fordult. A költő megható sorokban folyamodik testvéréhez, akit arra kér, hogy helyette is gyámolítsa és segítse az idős szülőket. A költemény egyetlen áradó vallomás: nem külön szól az édesapáról, az édesanyáról és a testvérről, hanem együtt az egész családról. A mű végén a költő hangja vallomásossá hevül: a szülők iránti végtelen szeretet és a családjáért érzett felelősség érződik soraiból. István öcsémhez Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? ISTVÁN ÖCSÉMHEZ - Petőfi Sándor - Érettségi.com. Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek.

Petőfi Sándor Verse - István Öcsémhez

Jöjjön Petőfi Sándor – István öcsémhez verse. Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú, és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!

István Öcsémhez - Petőfi Sándor - Érettségi.Com

Műfaj Petőfi Sándor Kiskunság című verse romantikus tájleíró költemény, jellemzője lírai személyesség melyet csodálattal tölt el a természetrendje, változatossága és ereje s a végtelenségébe, tágasságába otthonosan olvad bele, érzelmileg telített. Tájköltészeti pályaszakasza az életmű korábban is jelentős témájának folytatása, illetve kiterjesztése, hasonló művek:, Börtönéből szabadult sas lelkem/ Ha a rónák végtelenjét látom"/Az alföld/,, Puszta puszta, te vagy a szabadság képe, / És szabadság, te vagy lelkem istensége! /A csárda romjai/ A Tisza/ A puszta télen/ Szülőföldemen. Beszélő Megkettőzött lírai én (elképzelő-elképzelt alak) ez a fajta beszédhelyzet elbizonytalanítja a megszólalást, hiszen a versben egyszerre megtalálható a nagyvárósba képzelgő költő és az elképzelt alföldi vándor, mint beszélő ez aztjelenti hogy a jelen és a múlt idősíkjai összeolvadnak. Vershelyzet Egy forró nyári napon, kora délelőtt a puszta egy meghatározott pontjáról, belsejétől indul el a nézet a város felé, a képzeletbeli vándorlás délelőttől egészen sötétedésig tart.

A Kiskunságon való elképzelt vándorlás folyamán a táj megidézése s annak látványa kerül középpontba, a lírai én önmagát is belehelyezi a tájba. Téma A kiskunság bemutatása, egy képzeletbeli kirándulással. Szerkezet Versformája ütemhangsúlyos, négyütemű tizenkettesre épül, ez a hosszúság alkalmassá teszi a részletező leírást, de úgyszintén unalmassá és lassúvá is teheti verstempót. Nyelvi poétikai eszközök Változatos poétikai eszköztár írja le a látványt ebből a szempontból az olvasónak a megszemélyesitések és a hasonlatok tünthetnek fel elsősorban, a táj leírásában a színek jutnak fontos szerephez (sárga fenék, sötézöld káka, aranyos fellegek). Sokszor előfordulnak a nyugalmi állapotot vagy lassú mozgást jelentő igék névszók(hever, lomha, meg se' mozdul)és előfordulnak hangutánzó szavak (loccsan, jajgat, károg. Egyéb Ez a vidék, a Kiskunság nem csak szülőföldje miatt értékes a költőnek. A vers megírása idején (1848. máj-jún. ) politikai reményei is ide kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a képviselőválasztáskor.

Ezt a sort olvasva a nyitósor értelme is módosul. Megértjük, hogy a költő nem információt kér, hiszen pontosan tudja, hogy miként élnek szülei és testvére. Teljesen reálisan látja helyzetüket, s épp ebből a helyzetértékelésből fakadnak azok a szép sorok, amelyekben a fiúi-testvéri szeretet nyilvánul meg lírai módon. Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? Petőfi tehát önmagára kérdez rá, mintha valójában nem is a szülei sorsa érdekelné, és csak úgy udvariasságból érdeklődött volna hogylétük felől. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Microsoft office word letöltés ingyen magyar 2007 Dr barsi péter