Szent Gellért Templom
Alternatív, helyi címek: Szent István, Szent Gellért, Szent Imre üvegablakok A Trianoni döntés után kettészakított Csanád településnek nem volt katolikus temploma, mert a Maros túloldalára román részre került. [1] Az egyre növekvő számú katolikus lakosság indokolta az új templom megépítését, melyet 1939-ben szentelték fel Szent Gellért tiszteletére. [2] Szent Gellért püspök (Velence, 977 – Buda, Kelen-hegy, 1046) bencés szerzetes, "I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette". [3] A névadó Szent Gellért vértanúságának 900. évfordulójára Barth Ferenc festőművész három új ólomüvegablakot festett, melyeket a szentély feletti ablakokban helyeztek el. Az első ablakban, a bal oldalon láthatjuk Szent István királyt, középen Szent Gellért áll pont a tabernákulum felett, rajta az alkotói szignó. Jobbról Szent Imre ablaka világítja be a teret, Imre arca megrongálódott, vonásai eltűntek. "Barth Ferenc több iparművészeti alkotása díszítette a templomot: Szent Margit mozaikképét 1944. Szent gellért templom budapest. január 23-án áldották meg; Szent Gellért vértanúhalálának 900. évfordulójára, 1946. szeptember 24-re színes üvegablakot készített Szent István, Szent Gellért és Szent Imre emlékére. "
Szent Gellért Templom Kelenföld
Templomaink sorsa 1046-2014 Diósdon már Szent István királyunk uralkodásakor voltak keresztények. Királyi okmányok több ízben két kőtemplomról tesznek említést. Bizonnyal ezért tudta Szent Gellért mártíromsága előtti éjszakáját Diósdon tölteni, ahol 1046. szeptember 24-én utolsó szentmiséjét mutatta be. Szent Gellért Templom, Zalaszentgrót. Ezen a szentmisén az alábbi szavakkal áldotta meg a környék lakóit: " Íme megáldalak benneteket és veletek együtt az egész magyar népet. Azokat is, akik még csak hosszú évszázadok múltán születnek meg e hazában és mindazokat, akik magyarnak vallják magukat bárhol is éljenek a nagyvilágban. A nép zokogva térdre borult, mialatt Gellért a Szent Kereszt jegyét rajzolta föléjük. " Ez az áldás évszázadokon át kísérte Diósd lakóit, és ma a történelmi sorscsapások ellenére, a település mintegy tízezer fővel Budakörnyék egyik gyöngyszeme. A Szent Szabina- és a Szent Bertalan-templom az 1400-as években még léteztek. A későbbi évszázadokban templomainkról nincs hírünk. A török hódoltság alatt a település teljesen elpusztult.
Diósd község Önkormányzata elektromos orgonát ajándékozott az Egyházközségnek. 2013-ra a Diósdi Római Katolikus Egyházközség tulajdonában levő, a legnagyobb történelmi egyház hitéletének terepéül szolgáló templom-épület külső és belső állaga (vizesedések, beázások, repedések, elhasználódás, stb. ) nemcsak egy sima tatarozást kívánt, de megkövetelte a jelentkező hibák okainak feltárását, majd azok elhárítása után szükségessé tette a teljes felújítást. 2013 augusztus végén kezdődtek meg a külső munkálatok az épületen (a teljes tetőcsere, hátsó oromfal lefedés, homlokzaton leváló vakolatok leverése, új vakolat felhordása, homlokzatra kő díszek újra gyártása és elhelyezése, toronyban ablakok cseréje, homlokzat és lábazat festése, mázolás) és a környezetében (esővíz elvezető rendszer feltárása, tisztítása, bekötése), késő őszig és tavasszal zajlottak. A külső munkálatok befejezése után a toronyban világító keresztek már messziről felhívják a templomra a figyelmet. Szent Gellért-templom üvegablakai – Köztérkép. Ezt a hatalmas munkát az Egyházközség önerőből elvégezni nem tudta.