Irodalom Érettségi Tételek - Érettségi.Eu
Hanem a Klári suttogását ismét megértette. Világos, hogy az idézőjelek közti rész Klári megszólalása, illetve az, amit abból János hall. A "Vajon kivel beszélget? " kérdés azonban nincsen semmilyen módon (egyenes vagy függő-) idézetként megjelölve, vagyis az elbeszélő szólamához tartozik. Logikailag azonban Gélyi gondolatmenetéhez kapcsolódik, annak kivetülése. Az elbeszélő tehát e kérdés erejéig azonosul szereplőjével, és gondolatát visszhangozván még feszültebbé teszi azt a helyzetet, amelyben Gélyi János kihallgatja feleségét. Ráadásul mélyen bevonja a fikcióba magát az olvasót is, akiben szintén felmerülhet ez a kérdés. Móricz Zsigmond (1879-1942) « Érettségi tételek. A szabad függő beszéd tehát az anekdotikus elbeszélésmód egyik legjellegzetesebb eszköze. A tétel összegző leírása A mikszáthi elbeszélésmód tehát az anekdotára épül, ami műveiben fő prózaszervező erővé válik. Az narrátor jellegzetes, egyszerre külső és belső elbeszélő, aki nem mindentudó, de sokat sejtető. Mikszát Kálmán élete "Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam".
Mikszáth Érettségi Tetelle
Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra ( Babaszoba) című drámájában AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI 19. Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966) INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM 20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében (Források: Magyar Elektronikus Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum (Digitális Irodalmi Akadémia), LiterArt Egyesület, Adatbank (Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár))
Alkotói háttér Mikszáth a XIX-XX. Században élt, őt tartják a legnagyobb magyar elbeszélőnek. (Jókait pedig a legnagyobb magyar mesélőnek). Újságíró is volt, valamint regényeket is írt. (pl. : Beszterce ostroma, Fekete város, Szent Péter esernyője, Gavallérok, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság stb. ) Írói indulásának első sikerei a két novelláskötete megjelenésekor jött: 1881: Tót atyafiak (Itt a hősök mind magányosak, s a természethez közel érzik magukat. ) és 1882: A jó palócok (15 rövidebb, 2-3 oldalas balladaszerű elbeszélés). Ezeket a novellásköteteit több nyelvre is lefordították. A szülőföld világa ihlette őket, a palócföld tájai: a valóság ihlető ereje: Szklabonyán született (Szlovákia területe, felvidéken van). Ezért olyan meghatározó az életrajzi háttér: patrialhális viszonyok, erkölcs, zárt közösség, érték, anekdotázás. Mikszáth érettségi tête sur tf1. (Majd később ez lesz, ami Móricznál megváltozik). A különcök alakjai: a körülötte megforduló emberek, valóságos alakok megidézése, az anekdoták szerepe.