Élőben Nézheti, Ahogy Bejárják A Tenger Csodáját | 24.Hu
A felfedezők értesítették a hatóságokat, akiktől megtudták, hogy eddig hárman tűntek el a Nagy Kék Lyukban, valószínűleg közülük kerülhetett ki a két áldozat. Halálos hobbi Az első kék lyukakat halászok és búvárok fedezték fel, a tudósok csak később csatlakoztak be a buliba. Bár a sötét víz alatti barlangok nem túl látványosak, amatőr búvárok a mai napig szívesen keresik fel őket, ami elég veszélyes hobbi. Az egyiptomi Dahab partjától megközelíthető, 140 méter mély vörös-tengeri lyukat például Búvártemető néven is ismerik, legalább 40 búvár vesztette már életét a helyszínen, de a Dean's Blue Hole is népszerű a búvárok körében, 2013-ban itt halt meg a szabadtüdős merülés rekordjának megdöntését megkísérlő Nicholas Mevoli, ami az extrém sportág első profi halálesetét jelentette. "Ha ilyen mélyre merülsz, és sokáig lent maradsz, akkor dekompressziós betegség léphet fel. Ma a világ legszebbje, pedig természeti csapások formálták. Ez akkor következik be, ha túl sok nitrogén halmozódik fel a szövetekben. Ilyenkor lassan kell visszatérni a felszínre, hogy a nitrogén ne törjön ki a vérből buborékok formájában" – magyarázta Jim Culter, a Mote Tengeri Kutatóközpont munkatársa.
- A Karib-tenger meseszép természeti csodája - a Nagy Kék Lyuk - Rejtélyek szigete
- Lenyűgöző szépségű természeti képződmény – A Nagy Kék Lyuk | Érdekes Világ
- Ma a világ legszebbje, pedig természeti csapások formálták
A Karib-Tenger Meseszép Természeti Csodája - A Nagy Kék Lyuk - Rejtélyek Szigete
A Belize-korallzátony nem csupán pompás élővilágnak és felejthetetlen merülőhelyeknek ad otthont, de itt található a híres Kék Lyuk is, mely a világ egyik leghatalmasabb víznyelője. A Nagy Kék Lyuk A Világítótorony-zátony területén található, kör alakú lyuk egy barlangrendszer, mely akkor alakult ki, mikor a tengerszint jóval alacsonyabb volt. Mikor az óceán szintje növekedni kezdett, a súly alatt a barlangok teteje beomlott, így hozva létre az óriási víznyelőt. A helyet Cousteau kapitány tette ismertté, aki a világ tíz legjobb könnyűbúvár-merülőhelyének egyikeként beszélt róla. Sokáig kutatta mélységeit, csakúgy, mint napjaink búvárjai, akik egynapos szervezett merülőtúrák keretében is lemerészkedhetnek a lyukba, ahol a helyi legendák szerint állítólag egy víziszörny lakik. Lenyűgöző szépségű természeti képződmény – A Nagy Kék Lyuk | Érdekes Világ. Más gyönyörű helyek a zátonynál A Belize-zátony egyébként a nyugati félteke leghosszabb hasonló képződménye, és területét tekintve csak az ausztráliai Nagy Korallzátony múlja felül. Több mint kétszáz szigetecske és kisebb zátony alkotja ezt a 297 kilométer hosszú természeti tüneményt, közülük a két legnagyobb a Caye Caulker és az Ambergris Caye.
Lenyűgöző Szépségű Természeti Képződmény – A Nagy Kék Lyuk | Érdekes Világ
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ma A Világ Legszebbje, Pedig Természeti Csapások Formálták
Érkezés előtt javasoljuk, hogy gondolja át azokat a helyeket, amelyeket meglátogat, hogy jobban megszervezze a napokat.
A nedvesebb időszakokban a hegyekből a folyókon át lezúduló víz ásványi anyagokat juttatott a tengerbe, ami a lagúnáknál folyamatosan egymás tetejére épült. Ez pedig a történelmi környezet pontos időrendi nyilvántartását jelenti a kutatók számára. André Droxler, a texasi Rice Egyetem kutatója kollégáival az üledék kémiai összetételét vizsgálta, elsősorban a titán és az alumínium arányát. Ez a két elem ugyanis a szárazföldi vulkanikus kőzeteknél található meg. Tehát ha nagy mennyiségben van jelen az üledékben, az azt jelenti, hogy tetemes mennyiségű eső esett azokban az években, ha viszont kis mennyiségben található, akkor aszályosabb időszakok voltak. A szakértők szerint a 800 és 1000 között vizsgált időszakokban csupán egy vagy két trópusi ciklon jutott két évtizedre, míg a korábbi időszakokban átlagban öt-hat. A Karib-tenger meseszép természeti csodája - a Nagy Kék Lyuk - Rejtélyek szigete. Az éghajlatváltozás hatására a maják északabbra vándoroltak, például ekkor építették a mai Mexikó területén lévő Chichen Itzát is. Az újabb eredmények szerint 1000 és 1100 között, az ún.