Téli Vártúra - Vélemények A Sümegi Vár Sümeg Helyről
Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók újjáépítették. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel. Ebben az állapotában rekonstruálták és látható ma is. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni. (Forrás: Wikipédia) Látnivalók a környéken Szentegát, Biedermann-kastély Lad, Hoyos-Miksa kastély Somogyhárságy, Zichy-kastély Somogytarnóca, Széchenyi-kastély Hol található? A sümegi vár kékórában - Országalbum. Képek
A Sümegi Vár Kékórában - Országalbum
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. A várkastély építése A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya.
A két kép összevetésével lehet a világítási különbségeket érzékelni. A 7. kép pedig azt igazolja, hogy a várból kinézőket sem kápráztatja el a fényvetők látványos sora. 6/14 6. kép A 6. képen is kivehető belső várfalat, továbbá részben a tornyokat is a külső pártázatos várfalra, disztingvált helyekre szerelt kisméretű, környezetbe simuló fényvetők világítják meg (8. kép), romantikus hatást keltve a külső falszorosban sétálók számára (9. kép). 7/14 7. kép 8/14 8. kép A tetőzetek várfalon túlnyúló oldalait csak épületen elhelyezett lámpatestekkel lehetett láttatni. Érdekes konstrukciót találtak ki. A csatorna tartóvasak duplázásával képeztek ki fényvető tartókat (10. kép). A 11. kép a kápolna tető helyi világításán kívül kis ízelítőt ad a többi lámpatest elhelyezéséről és hatásáról. 9/14 9. kép 10/14 10. kép A közel hozott várrészletet természetesen szabad szemmel sose látja így senki. Én is csak azért mutatom, mert így tényleg kivehetőek a fényvetők. Sokáig sarkalatos kérdésként merült fel ugyanis az, hogy mennyire lesz zavaró nappal és sötétedés után is, a várfal előtt idegen testként megjelenő lámpatestek sora.