Binomiális Tétel Feladatok
Geometriai valószínűség Ha egy esemény előfordulását geometriai alakzat (vonal, síkidom, test) mértékével jellemezzük, akkor geometriai valószínűségről beszélünk. Ilyenkor a szokásos $P=\frac{ \text{kedvező}}{ \text{összes}}$ lehet mondjuk $P=\frac{ T_{kedvező}}{T_{összes}} $ a) Mennyi $(a+b)^7$-nél az $a^2b^5$-es tag együtthatója? b) Mennyi $(a+2)^7$-nél az $a^2$-es tag együtthatója? Gazdasági matematika II. (N): Binomiális tétel. c) Mennyi $(x+3)^8$-nál az $x^6$-os tag együtthatója? A témakör tartalma A geometriai valószínűség Még egy kis geometriai valószínűség Binomiális tétel és binomiális együtthatók FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT
- Binomiális eloszlás | Matekarcok
- Binomiális tétel 1. rész - YouTube
- Gazdasági matematika II. (N): Binomiális tétel
Binomiális Eloszlás | Matekarcok
Annak a valószínűsége, hogy a golyó 5 lépés közül k-szor jobbra, ( 5 – k)-szor balra lép, azaz a k-adik rekeszbe jut: \( \binom{5}{k}·\left(\frac{1}{2}\right)^k·\left(\frac{1}{2} \right)^{5-k} \) . Ez is visszatevéses mintavétel. Mi a közös a két feladatban? Olyan eseményekről volt szó mindkettőnél, aminek két lehetséges kimenetele van: Jobbra – balra, piros – nem piros. Binomiális eloszlás | Matekarcok. Ha az egyik esemény valószínűsége: p, akkor a másiké 1 – p. Az eredény a Galton deszka esetén: \( \binom{5}{k}·\left(\frac{1}{2}\right)^k·\left(\frac{1}{2} \right)^{5-k} =\binom{5}{k}·\left(\frac{1}{2}\right)^5 \) . Az eredmény a golyós példa esetén: \( \binom{5}{k}·\left(\frac{10}{18} \right)^k·\left(\frac{8}{18} \right)^{5-k} \) . Definíció: A ξ valószínűségi változót binomiális eloszlásúnak nevezzük, ha ξ lehetséges értékei {0; 1; 2; …n) és eloszlása \( P(ξ=k)=\binom{n}{k}·p^{k}·(1-p)^{k} \) , ahol p valószínűség 1-nél nem nagyobb nemnegatív valós szám (p∈ℝ|0≤p≤1) és k lehetséges értékei {0; 1; 2; …n). ( k∈N|0≤k≤n).
Binomiális Tétel 1. Rész - Youtube
Fentről lefelé kell haladni, minden betűtől mehetünk ferdén jobbra vagy balra. A háromszög minden szélső betűjéhez csak egyféleképpen lehet eljutni. A megmaradt D kétféleképpen érhető el, ahogy a nyilak is mutatják. A két R-et 3-féleképpen közelíthetjük meg, mert vagy onnan jövünk, ahová 1 út vezet, vagy onnan, ahová 2. Ennél a példánál a valószínűségi változó várható értéke: 8⋅0, 05=0, 4. Binomiális tétel 1. rész - YouTube. Ez az összefüggés általában is igaz. Tétel: Ha a ξ " n " és " p " paraméterű valószínűségi változó, akkor várható értéke: M(ξ)=n⋅p. Azaz a várható érték a két paraméter szorzata. A következő tétel a szórás kiszámítását teszi egyszerűbbé: Ha a ξ " n " és " p " paraméterű binomiális eloszlású valószínűségi változó, akkor szórása: \( D(ξ)=\sqrt{n·p·(1-p)} \) . A fenti példa esetén: \( D(ξ)=\sqrt{8·0, 05·(1-0, 05)}=\sqrt{0, 38}≈0, 6164 \) . A fenti eloszlások ábrázolása grafikonon: Vizsgáljuk meg az $a + b$ hatványait! ${\left( {a + b} \right)^0} = 1$ (a plusz b a nulladikon egyenlő 1). ${\left( {a + b} \right)^1} = 1a + 1b$ ( a plusz b az elsőn egyenlő 1 a plusz 1 b).
Gazdasági Matematika Ii. (N): Binomiális Tétel
Minél nagyobb a Kísérletek száma, a mintabeli eloszlás annál jobban megközelíti az elméleti eloszlást. A nagy számok törvénye alapján itt nem csak az mondható el, hogy egy esemény relatív gyakorisága nagy valószínűséggel kis mértékben tér el az elméleti valószínűségtől, hanem a teljes eloszlásról is elmondható ez.
1. Példa: Egy dobozban 10 darab piros és 8 darab kék golyó van. Csukott szemmel egymás után kihúzunk 5 golyót úgy, hogy minden húzás után visszatesszük a kihúzott golyót és összekeverjük a doboz tartalmát. Mi a valószínűsége, hogy ötből háromszor piros golyót húztunk? Megoldás: Ez visszatevéses mintavétel. A kérdésre a válasz: \( \binom{5}{3}·\left(\frac{10}{18} \right)^3·\left(\frac{8}{18} \right) ^2≈0. 34 \) . Ha ezt a kérdést egy picit általánosabban tesszük fel, azaz: Mi a valószínűsége, hogy ötből "k"-szor piros golyót húztunk? (0≤k≤5) Ez a valószínűség: \( \binom{5}{k}·\left(\frac{10}{18} \right)^k·\left(\frac{8}{18} \right)^{5-k} \) . 2. példa. A mellékelt ábrán (Galton deszkán) egy golyó gurul lefelé. Minden akadálynál ugyanakkora (0. 5) valószínűséggel megy jobbra vagy balra. Ezért minden út egyformán valószínű. A pályán 5 szinten vannak akadályok (elágazási pontok) és a végén 6 rekesz [0;5] valamelyikébe érkezik meg a golyó. Mi a valószínűsége annak, hogy a golyó a k. -dik (0; 1; 2; 3; 4; 5 számú) rekeszbe fog beesni?