viktornyul.com

July 7, 2024

Gyengébb, mint az első munka; Zilahy igazán hálás témája az egyéni lélek, csak szubjektív problémákat tud művészivé tenni. Itt a nő alakja a legsikerültebb, a férj már színtelenebb. Az ábrázolás nem nehezül és nem durvul el és nem siklik ki olcsó hatások felé. A «Valamit visz a víz »-ben Zilahy újra visszanyúlt a kis regényhez, de most meseszerűvé enyhítette a bűnbeeső lélek tragikumát. Maguk az események valószínűtlenek, szimbolikusan stilizáltak, ismétlődő motívumokkal kikerekítettek, de lelki visszfényük leírása a lehető legpontosabb és legvalóságosabb. A realitásnak és játéknak egybefonódása adja meg épen a könyv varázsát. A szerelem az igazi hős mind a három regényben. Zilahy szerelemélményében a testi vágy csak alaphang, amibe megmagyarázhatatlan jóérzések, titkos megfelelések, különös hangulatok is belecsengenek. Míg régebbi alakjaiban váratlanul és előzmények nélkül lobbantotta ki a vágyat, most elmélyülve keresi meg távoli kezdeteit, a közömbös érzéseket, amelyeken keresztül észrevétlen lopódzik be a lélekbe.

  1. Valamit visz a víz
  2. Könyv: Zilahy Lajos - Valamit visz a víz

Valamit Visz A Víz

A megáradt Yellowstone folyó gyakorlatilag lebontotta a ház alatt a partfalat, s végül az egész épületet sodorta magával. Ugras az eredeti oldalra Az eredeti oldal itt található: Powered by WPeMatico

Könyv: Zilahy Lajos - Valamit Visz A Víz

Több ezer épület dőlt romba és rongálódott meg súlyosan. Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár Vízzel elöntött utca és elakadt teherautó a vasútállomásnál Komárom és Szőny között a Duna folyó áradása miatt 1965. június 16-án. Ezen a szakaszon a magas vízállás miatt a folyó felőli vágányon homokzsákok zárják el mintegy 400 méteres szakaszon a vizet. A Magyar Államvasutak (MÁV) több mint 3 ezer emberrel védi a vasútvonalat és a komáromi pályaudvart hogy továbbra is közlekedhessenek ezen a szakaszon a hazai és a nemzetközi vonatok. A személyi pályaudvar köré nyúlgátat vontak, a teherpályaudvaron mintegy 800 méteres szakaszon pedig szintén teljes erővel védekeznek. Fotó: Hadas János / MTI Nemzeti Fotótár A Duna folyó magas vízállása miatt a dolgozók az elöntött motorműhelyből mentik a villanymotorokat a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) Váci úti gyáregységében 1965. Az üzemben leállították a termelést, és a karbantartó brigádok a vízzel eláradt épületekből biztonságba helyezik az értékes gépeket.
Július 20-án Győr-Révfalut is elöntötte a víz. A dunai árhullám az addig mért legnagyobb volt, azt megelőzően 1899-ben volt a legmagasabb a vízszint. Az 1954. évi áradás következtében majdnem 1400 épület összedőlt és kétezernél több ház megrongálódott. Az árhullám július végén vonult le, ezután a károk helyreállítása 380 millió forintba került. Az árvízvédelmi fejlesztések során a biztonságosabb töltésrendszer 1969-1975 között épült ki. Fotó: Jónás Pál / MTI Nemzeti Fotótár Darnózseli 1954. július 27. Kislányok libákat úsztatnak az árvíz elvonultával még víz alatt álló falu végén. Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár A megáradt Duna folyó által elöntött Vigadó téri hajóállomás épülete a Pesti alsó rakparton 1965. június 10-én. A háttérben a budai Várpalota. A 113 napig tartó dunai árvíz 390 km hosszan magasabb szinten tetőzött minden korábbi, jégmentes árvíznél, és tartósabban tette próbára a védőműveket. A több mint három hónapig tartó áradás hat hullámban vonult le a Dunán. A folyamatos esőzések miatt néhány hét alatt másfélszer több csapadék hullott le, mint más években.