Csongor És Tünde Tartalom Ball

A Csongor és Tünde témája, stílusa, címe, motívumai A mű témája a boldogság keresése. Az emberi élet alapvető kérdéseire keresi a választ: mi ad értelmet és vigaszt a rövid és véges emberi életnek? Lehetünk-e boldogok és mit kell tennünk, hogy boldogok legyünk? Az ember felül tud-e emelkedni a szerelem segítségével a halál tragikumán? Csongor boldogságkeresése és személyiségének kiteljesítését célzó törekvései általában az emberi törekvéseket és sorsot jelképezik. A mű stílusa: romantikus. A cím témajelölő, a két főszereplő neve, amely egy férfi és egy női név, így szerelmi történetet sugall, másrészt utal a két külön világ egymást keresésére. Kétszintes dráma A Csongor és Tünde kétszintes dráma: Bécsy Tamás meghatározása szerint nevezzük így azért, mert két ellentétes világ, két "világszint" kapcsolódik össze benne (a földi és az égi). Ezek a világszintek alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. A kétszintes dráma elődje a középkori dráma (misztérium, mirákulum, moralitás), amely vallásos témákat dolgozott fel.

1. Csongor és tünde tartalom egy
2. Csongor és tünde tartalom 1/2
3. Vörösmarty mihály csongor és tünde tartalom
4. Csongor és tünde tartalom 2

Csongor És Tünde Tartalom Egy

A Csongor és Tünde 1827 tavasza és 1830 ősze között íródott, nyomtatásban 1831-ben jelent meg Székesfehérváron (a pesti cenzor megtagadta a nyomtatási engedélyt – ma sem világos, hogy miért –, a székesfehérvári cenzor azonban, Vörösmarty egyik volt tanára, megadta). A költő első korszakának remekműve, egyetlen igazán jó drámája. Ekkor már megjelent Vörösmarty híressé vált eposza, a Zalán futása, melynek sikere arra ösztökélte a költőt, hogy független legyen és az irodalomból éljen. 1826-ban adta fel nevelői állását. Az 1827-es év, amikor a Csongor és Tünde írásába belefogott, a nélkülözés és a szegénység időszaka volt számára. Később barátai segítségével a Koszorú című szépirodalmi folyóirat szerkesztője lett, amely a Tudományos Gyűjtemény melléklapja volt. Az irodalmi életre való befolyása Kisfaludy Károly halála után egyre nőtt. Mire a Csongor és Tündé t befejezte, már elismert író volt, 1830 novemberében az Akadémia is tagjává választotta. Hazafias költészete ekkortájt kezdett kibontakozni, verseivel reagált a politikai aktualitásokra.

Csongor És Tünde Tartalom 1/2

az örökség nem csekély: láthatatlanná tevő palást és az ostor csapására akárhova elvivő bocskor. Csongor felvállalja a bíró szerepét, s úgy dönt, legyen azé mindhárom tárgy, aki a leggyorsabban ér le a szemközti dombokról. Amíg azonban a manók versenyt futnak, őmaga ellopja kincseiket, s eltűnik. Balga egyedül marad az időközben feltűnő ördögfiakkal. Azok dühükben megfenyegetik, mire ő megígéri, hogy gazdája után vezeti őket, ha ráülhet szekerére, s ló híján majd a manók húzzák azt. Harmadik felvonás Az ördögfiak megérkeznek Balgával a Hajnal birodalmába. Amíg megpihennek, a hű szolga megfordítja a szekeret, s egy követ helyez annak tetejébe megtévesztendő a manókat. Mikor azok tovább-ballagnak, előlép rejtekéből, s találkozik gazdájával. Nem sokkal ezután közeleg Tünde és Ilma. A férfiak szólongatják őket, megpróbálják elállni az utat, de minden hiába, a lányok nem válaszolnak. Szegény Csongor mindezt csalódottan veszi tudomásul, ő még nem tudja, hogy a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben válthatnak szót, s erre is mindössze egy órájuk van.

Vörösmarty Mihály Csongor És Tünde Tartalom

Mozart: Varázsfuvola – a szereplőket és a cselekmény számos elemét tekintve a Csongor és Tünde sokban hasonlít Mozart Varázsfuvola című operájára (melynek szövegkönyvét Csokonai fordította magyarra, s Vörösmarty ismerhette). A fontosabb szereplők megfeleltethetők a Varázsfuvola szereplőinek: Csongor – Tamino, Tünde – Pamina, Balga – Papgeno, Ilma – Papagena. Az is hasonló, hogy a végén minden jóra fordul, és minden szereplő megkapja, amit érdemel. A Csongor és Tünde a német romantika alkotásaival is rokonítható a valószerű és az álomszerű egybejátszatása, valamint az archetípusokra épülő összetett jelentés miatt. Tény, hogy Vörösmarty előzmények és források alapján dolgozott, de sok eredeti vonás is van a műben. Új szereplők például az Éj asszonya és a három vándor (se Gyergyainál, se Shakespeare-nél nem szerepelnek). Azonkívül a műnek öntörvényű, egyedi világa van, melyben a mesemotívumok és archetípusok egymást erősítő rendszerré állnak össze. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

Csongor És Tünde Tartalom 2

Másrészt a kert jelképesen is értelmezhető: az ember természetes élettere, az Édenkert, a mennyei boldogság, a paradicsomi állapotok szimbolikus tere, ahonnan kiűzetünk, ahonnan elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat. a szerelem szimbóluma is, az égi szerelemé ( Énekek éneke, Heszperiszek kertje – Zeusz és Héra nászának színhelye), és a földi szerelemé egyaránt. A szerelemkert a virágénekek gyakori szimbóluma is, és Csokonai is a kert-motívummal fejezte ki a szerelmes ember lelkiállapotát A Reményhez című versében. lélekszimbólum – Csongor lelki tartalmainak kivetülése a természetbe (pl. " Légy vadonná, föld; szívemben / Végtelen vadon nyílik, / S benne bujdosik szerelemem"). fa, almafa, tündérfa, csodafa, világfa – belső középpont, vezérelv, eszmény: egyrészt értelmet ad az életnek, másrészt összeköti a három kozmikus zónát, három szintet, mivel az égi, a földi és a mélyen föld alatti erőkből áll: " Földben állasz mély gyököddel, / Égbe nyúlsz magas fejeddel, / S rajtad csillagok teremnek. "