Turista Magazin - Keresés
A gloriette névvel dicsért faemelvényt a városvezetés a koronás fő kitüntető figyelme miatt a királyné tragikus halála után egyre kevésbé tartotta méltónak a hegytetőre. A Pesti Napló már 1900-ban így fogalmazott: "Emlékkő is jelzi a János-hegy csúcsán, közvetetlen a gloriette mellett, hogy királynénk kiválóan kedvelte ezt a helyet. Most pedig méltóbb emlékét tervezik a korán elhunyt koronás asszonynak. A gloriette ugyanis már régóta nem felel meg hivatásának a hegycsúcson, rozoga, düledező alkotmány, nem is szabad egyszerre négy embernél többnek a tetején állania, így is valóságos istenkísértés, ha az ember fölmegy a tetejére. A főváros a rozoga filagória helyébe újat készül építeni. " 1908-ban június 12-én az első kapavágás felettébb magasztos körülmények között meg is történt, menetét pontosan ismerjük a Pesti Hírlap másnapi beszámolója alapján. Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony | PestBuda. A fővárosi közgyűlés által delegált bizottságot Bódy Tivadar tanácsos, későbbi főpolgármester vezette. Az eseményen jelen volt a Budapesti Vendéglős Ipartársulat részéről többek mellett az a Glück Frigyes is, aki 1902-ben a vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán rávette a vendéglátóipari helyek tulajdonosait, hogy adakozzanak egy, a Budapest vonzerejét növelő kilátóépület felépítésére.
Erzsike És Az Első Kapavágás: Így Született A János-Hegyi Kilátótorony | Pestbuda
Erzsébet királyné idén már 120 éve halott, de a János-hegyi látogatásainak emlékére emelt kilátó ma is a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A Libegő felső végállomásától kőhajításnyira, könnyű sétányira a Normafától a rövidebb sétákat kedvelők is könnyűszerrel felkereshetik.
János-Hegy |
Az első kapavágások után gyorsan ment a munka, az ország egyik első vasbeton szerkezetű épületeként elkészült kilátót két évvel később, 1910. szeptember 8-án avatta fel a főváros akkori polgármestere, Bárczy István. Az építőanyag szállítását külön erre a célra épített kisvonattal oldották meg, s ideiglenes vízvezetéket is kellett építeni, mert a csúcson akkoriban még nem voltak közművek. János hegy kilátó. Az elkészült kilátó környezetét is rendezték lassan, az 1926-ban elkészült díszkivilágítás az első állandó díszfény volt az országban. A kör alapú, hazai mészkőből épített 23, 5 méter magas torony állapota a II. világháború után fokozatosan leromlott, ám a Libegő 1970-es átadása után lassacskán újra az érdeklődés középpontjába került. Először azzal, hogy a szocializmusban a tetejére illesztett hatalmas vörös csillag súlya miatt 1981-ben a megroppant legfelső szint állapota az épület lezárását tette szükségessé. 1987-ben aztán a Vidám Színpad vette kezelésbe a királyné kilátóját, 1992-ben felújították, majd 2005-ben ismét teljes pompájában, statikailag is megerősítve tündökölhetett.