Vidám Farsangi Köszöntők
Heves megyében a lányok köszöntenek. Ha nem kapnak tojást a háziaktól, így fenyegetőznek: "Ne keljen meg a cipójuk! " A köszöntők állandó versszaka a következő: Hipp, hopp farsang, itt ölték az átányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját. Talalajvasárnap, lányok vasárnapja A talalajvasárnap farsang utolsó előtti vasárnapjának neve a Nyitra vidéki magyar falvakban. Ez a lányok vidám farsangi adománygyűjtő szokásának ideje. Az iskolás korú lányok kora reggel házról házra járnak, énekelnek, s énekükért a háziasszonytól tojást vagy pénzt kapnak. A vasárnap neve az énekszöveg első sorával áll kapcsolatban, amely így kezdődik: "Talalaj, Talalaj Tök Lőrinc! | Láncba szökött a kakas, | feldöntötte a vajat | mivel sütjük a rétest? | Kutyi vízzel | Hát a bélest? | Pataki vízzel | Agyigó, agyigó, fassang, fassang! Vidám farsangi köszöntők virágok. " Az Ipoly mentén a farsang utolsó előtti vasárnapját lányok vasárnapjának nevezik. Ezen a napon a leányok rendezik a táncmulatságot, napközben sorra járják a házakat, kezükben nyársat tartanak és énekelnek.
Vidám Farsangi Köszöntők Virágok
Cseke-Marosi Eszter foglalkozásvezető összeállítása: A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul. A farsangi szokások nagy része a farsang végére, farsang farkára összpontosult: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Farsangi köszöntők - Okos Anya kreatív gyermeknevelés. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek: kövércsütörtökön Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A farsangi ételek közül a legismertebb a fánk, amit az egész magyar nyelvterületen máig szívesen készítenek ebben az időszakban. Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként, zabálócsütörtöként, torkoscsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát.
(Forrás:) Forrás: MAGYAR NÉPRAJZ VII. – Népszokás, néphit, népi vallásosság Ujváry Zoltán: Farsang – Néprajz egyetemi hallgatóknak 5. Néprajzi Múzeum on-line adatbázisok (képek) Összeállította: Cseke-Marosi Eszter