Magyar Űrkutatás Legfontosabb Eredményei
Hozzátette: a készülő európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszernek, a Galileónak, az EU tagjaként Magyarország is a tulajdonosa, fejlesztésében, hasznosításában a hazai cégek is részt vehetnek, arra pályázhatnak. * aktívan részt venni a nemzetközi együttműködésben, közös programokban, ezzel előmozdítva a tudomány fejlődését Magyarországon; * megőrizni intézményeink pozícióját, megemelve a munkatársak szellemi és műszaki színvonalát; * biztosítani minden űrkutató számára a nyugodt munkakörülményeket, megakadályozva ezáltal a tehetségesek tömeges elvándorlását. Büszkék vagyunk múltunkra és hagyományainkra, de nem nézhetünk csak visszafelé, tekintetünket a jövő évszázadra kell irányítanunk. Dr. Almár Iván (Megjelent az "50 éves a magyar űrkutatás" c. könyvben 1996-ban) A magyar űrtevékenység koncepciója sokat változott az elmúlt évtizedekben. Kezdetben csak az volt a cél, hogy olyan mértékben járuljunk hozzá a világ űrkutatási tevékenységéhez, ami joggal várható el egy kisméretű, de fejlett tudományos háttérrel rendelkező országtól.
- 6. A hazai űrkutatás fontosabb eredményei | Tények Könyve | Kézikönyvtár
- Magyar űrtevékenység – Wikipédia
- Jelentős magyar K+F eredmények az űrkutatásban - Galaktika.hu
6. A Hazai Űrkutatás Fontosabb Eredményei | Tények Könyve | Kézikönyvtár
Később a hangsúly eltolódott az űrkutatás tudományos eredményeinek lehetséges társadalmi hasznosítása felé. A magyar űrtevékenység fél évszázados történetének legfontosabb általános eredményei a következők: * kialakult egy, az űrkutatás és alkalmazásai területén aktívan működő, mintegy 30 intézményből álló hálózat, amelyben összesen legalább 200 szakember dolgozik; * az intézmények által végzett kutatások növekvő nemzetközi elismertsége; * egy projekt-orientált, korszerű támogatási rendszer létrehozása, amelyet bizonyos esetekben a működés anyagi támogatása egészít ki. A magyar űrkutatási szervezet feladatai a jelen időszakban a következők: * megvalósítani a magyar űrkutatás eredményeinek széleskörű hasznosítását, elősegítve az értéktermelő folyamatokat a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban, az iparban stb. Both Előd kitért arra is, hogy 1991-ben Magyarország a közép-kelet-európai államok közül elsőként írt alá együttműködési egyezményt az Európai Űrügynökséggel (ESA). Te nem káros vagy, hanem maga a disznó.
Magyar Űrtevékenység – Wikipédia
Jelentős Magyar K+F Eredmények Az Űrkutatásban - Galaktika.Hu
Később kutatórakéták, műholdak, majd bolygóközi szondák fedélzetére is jutott magyar műszerekből, de nem ezek miatt történt, hogy 1988-ban a Mars Phobos nevű holdja felé elstartolt szovjet űrszondák sohasem értek célba. Ellenben a Vega űrszondaprogramban való részvételünk a mai napig a magyar űrtevékenység egyik legnagyobb sikere: a Halley-üstökös tanulmányozására 1984-ben felbocsátott szovjet üstökösszondákban a tévérendszer elektronikája, a kozmikussugárzás-mérő, egy napszél-analizátor és részben a tömegspektrométer is magyar fejlesztésű volt. Ebből az időszakból említésre méltó, hogy Farkas Bertalan a Szaljut–6 űrállomásra magával vitte az ott debütáló Pille dózismérőt, amelyet azóta már több szovjet/orosz és amerikai űrrepülésen használtak, és még most is működik a Nemzetközi Űrállomáson. A magyar űrkutatási kapacitás nem maradt kihasználatlanul azt követően sem, hogy (átmenetileg) lazultak az oroszokkal való kutatási kapcsolatok, és nyitottunk az amerikai és európai űrprogramok felé.
Parker-spirálé. Ez az eredmény a helioszféra modelljének kialakításához nyújt értékes információt. A KFKI Atomenergia Kutatóintézetében korábban kifejlesztett Pille kompakt sugárdózismérőt továbbfejlesztették, és több űrutazásnál is használták a Mir űrállomás és a Space Shuttle fedélzetén (1995, 1996). Az új, megnövelt érzékenységű kiolvasóberendezés lehetővé teszi egy-egy néhány órás űrséta alatt összegyűlt dózis értékelhető pontosságú kiolvasását, szemben a jelenleg szokásos többnapos kiolvasási gyakorisággal. A szintén új fejlesztésű lítiumfluoridot tartalmazó búrákkal az eltérő biológiai hatásosságú sugárzások által keltett dózis szelektíven mérhető. Az intézetben készülő termolumineszcens dózismérő kifejlesztésével és elkészítésével, amely a sugárvédelmi szolgálati rendszer részét alkotja, Magyarország részt vesz az Alfa nemzetközi űrállomás felszerelésében is. A munkálatok 1995-ben megkezdődtek. A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében készülő űrkohó voltaképpen egy mikrogravitáció körülményei között működő univerzális, sokzónás kristályosító, amelyet várhatóan szintén beszerelnek az Alfaűrállomás berendezései közé.
Ezt követően hosszú ideig sokkal kisebb intenzitású volt a magyar részvétel az űr meghódítását célzó programokban, mivel az államosított magyar tudomány kénytelen volt egészen más prioritásokat követni. Uránia Csillagvizsgáló, a távcsőnél Kelemen János csillagász Fotó: Fortepan/Urbán A Hold-radar kísérletét végrehajtó csoport szétszóródott, Bay Zoltán pedig Nyugatra távozott. Ugyanakkor a korábban emigrált tudósaink annál fontosabb szerepet játszottak az amerikai űrprogramban: elég csak a rakétatechnológia, az aerodinamika, sőt a műholdtervezés úttörőjére, Kármán Tódorra gondolni, vagy a General Motors magyar kutatómérnökére, Pavlics Ferencre, aki az első holdjárót tervezte. Az itthon maradt magyar tudósok helyzete már nem volt ennyire rózsás. A Szovjetunió katonai-stratégiai jelentőségűnek gondolt űrprogramja Sztálin idején a kiválasztott és szigorúan ellenőrzött (no, meg a tisztogatásokat túlélő) szovjet tudósok privilégiuma volt, akiket az 1950-es évek elejéig több száz német szakember segített, korántsem önként.