A Diótörő És Az Egérkirály (2015) Teljes Film Magyarul Online - Mozicsillag
A Diótörő számos kiadást megért már magyarul, ám jelen kötetben új fordítás olvasható, Esterházy Dóra munkája. A történetet elvileg mindenki ismeri, hiszen karácsonyi klasszikus, melyet Csajkovszkij örökzöld balettművén túl is számos feldolgozásban láthattunk már. Mégis úgy érzem, tud meglepetéseket okozni. E. T. Budapesti Operettszínház. A. Hoffmann ugyanis trükkös egy író volt, akinek a művei, túl eme klasszikuson, a gótikus ill. fantasy irodalomra is nagy hatással voltak, emellett zenét is szerzett. És módfelett érdekelték a világ misztériumai. A Diótörő és Egérkirály sem csupán egy kedves kis mese – szimbólumok és sötét, félelmetes pillanatok egyaránt vannak benne. Elég csak Drossmeier főtanácsosra utalnom, a hétéves főszereplő, Stahlbaum Marie (avagy Marika) keresztapjára, aki órásmester – aminek Istent is szokás ábrázolni. Történetünk elején, Szenteste egy óraművel működtetett kis kastélyt ajándékoz a kislánynak és nyolc éves, Fritz nevű bátyjának. Szintén karácsonyi ajándék a címbéli Diótörő, aki aztán védelmezője lesz Marie-nak, midőn éjfél múltán az elcsendesült házat ellepi a hétfejű Egérkirály hada… Túl izgalmakon, szövevényeken és romantikus végkifejleten, kíváncsi lennék, mennyiben volt hatással ez a mese a karácsonyra, arra, ahogy ünnepeljük.
- Budapesti Operettszínház
- A diótörő - | Jegy.hu
- Diótörő és Egérkirály musical 2020-ban is színpadon - Jegyek itt!
Budapesti Operettszínház
A Diótörő - | Jegy.Hu
Szurdi Miklós – Szomor György – Valla Attila Diótörő és Egérkirály -- musical A klasszikus Diótörő előadásának egy olyan új feldolgozása született, amely a világ minden színpadán arról a szeretetről beszél, amelyre nem csak a gyermekeknek, hanem nekünk felnőtteknek még inkább egyre nagyobb szükségünk van. Ahogy szükségünk van a varázslatra, amely elvisz minket, elsodor a maga furcsa, különös világába, és amely meggyőz minket arról, hogy ha képesek vagyunk megküzdeni az álmainkért, akkor megtapasztalhatjuk a csodát, amelyre vágyunk. A musical különösen izgalmas zenei világa hamar meghódította a színház- és zeneszerető közönséget.
Diótörő És Egérkirály Musical 2020-Ban Is Színpadon - Jegyek Itt!
Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be. A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.
[1] Bernhard Severin Ingemann: Reinald Underbarnet. Charles Maturin angol regényíró Bertram című tragédiájának bemutatója. Johan Ludvig Heiberg dán költő, drámaíró komédiája: Julespøg og Nytårsløjer (Karácsonyi tréfa és újévi móka). [2] Születések [ szerkesztés] február 12. – Sárosi Gyula magyar költő († 1861) április 21. – Charlotte Brontë angol regényíró, a Brontë nővérek egyike († 1855) november 16. – Andrei Mureșanu erdélyi román költő, egyik verse 1990-ben Románia himnusza lett († 1863) Halálozások [ szerkesztés] február 20. – Johann Erich Biester német könyvtáros, publicista, esszéíró, a 17. század egyik felvilágosult gondolkodója (* 1749) július 7. – Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus (* 1751) július 20. – Gavrila Romanovics Gyerzsavin orosz klasszicista lírikus, ódaköltő (* 1743) november 2. – Gheorghe Șincai román történész, nyelvész, költő, fordító, az Erdélyi iskola nevű mozgalom képviselője (* 1754) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Coleridge-nek ez a drámája "magyar tárgyú, bár erre inkább a hősök neve, mint a dráma anyaga utal. "