Afganisztáni Háború 2016
"A kialakult helyzettel visszaélve terroristák ártatlan afgánok és amerikai csapatok elleni támadására készülnek" – kongatta meg a vészharangot vasárnap az Egyesült Államok elnöke. Joe Biden ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy bár a lehető leggyorsabban próbálják elhagyni a fundamentalista tálibok kezére került országot, vészesen közeleg a korábban megállapított, augusztus 31-ei határidő. Afganisztáni háború 2016 home. Miközben az amerikai katonákat és civileket, valamint számos afgán menekültet légihídon szállítanak Kabulból Katarba, a műveletet a táliboknál is keményebb csoportok fenyegetik. Biden az Iszlám Állam helyi szervezetét nevezte meg, az amerikai sajtó értesülései szerint is valószínűsíthető, hogy ez a csoport csapna le az evakuációs műveletekre. Ezzel ismét a média látóterébe került az úgynevezett Khorasan Tartomány Iszlám Állama nevű szervezet, vagyis az ISIS-K. A terroristacsoport 2015 januárja óta aktív, törzsgárdájában voltak Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosok is, Afganisztán mellett Pakisztánban erős a jelenléte.
Afganisztáni Háború 2016 Home
Afganisztáni Háború 2010 Relatif
A legnagyobb feltűnést azonban Donald Trump akciója keltette: az amerikai exelnök a terroristákra dobta le a világ legpusztítóbb, nem maghasadásos elven működő bombáját. A "minden bomba anyja" néven ismertté vált, GBU-43/B MOAB típusú fegyver közel tízezer kilogramm tömegű és tíz méter hosszú, ezt vetették be 2017-ben a terroristacsoport által felügyelt afgán–pakisztáni határ közelében. A detonációt követő gombafelhő még 30 kilométerről is látszódott, a csapásban nagyjából 36 terrorista vesztette életét. Az akció érdekessége, hogy elemzők szerint a robbanás inkább Észak-Korea diktátorának szólt. Trump és Kim Dzsong Un rapszodikus kapcsolata ugyanis akkoriban éppen mélyponton volt. Ahogyan azonban Phenjan kitartott, az ISIS-K sem hátrált meg a brutális erejű robbanástól. Afganisztán: felbukkant a tálibok rejtélyes legfőbb vezetője - Portfolio.hu. Szakértők már az amerikai csapatkivonások bejelentését követően arra figyelmeztettek, hogy az Afganisztánban kialakuló hatalmi vákuum az Iszlám Állam megerősödését jelentheti. A washingtoni Atlantic Council pár nappal a tálibok hatalomátvétele előtt közölt kimerítő tanulmányt, amelynek szerzője ebben állítja: az olyan csoportok, mint az ISIS-K, vissza fognak élni a kaotikus helyzettel, s radikalizálják azokat a tömegeket, akik most úgy érzik, hogy a Nyugat megint becsapta őket.
A hétvégén Észak-Afganisztán nagyját meghódították a tálibok, érzékeny csapást mérve ezzel az egyre zsugorodó központi kormányra. A szélsőségesek ezzel rátehetik kezüket a térség ásványkincs-készleteire, a Kabulba vezető úthálózatra és a drogcsempészetre is. A tálibok nyomásával a migráció egyre nagyobb gondot okoz. Súlyos harcok után kitűzték a tálib zászlót Afganisztán szélsőséges iszlamistái Kunduz városában. Afganisztáni háború 2013 relatif. Az azonos nevű észak-afganisztáni tartomány fővárosa fontos diadal a tálibok számára, egyben érzékeny vereség a roskadozó központi kormányzatnak. A BBC kabuli tudósítója szerint az iszlamisták hétvégi diadala példa nélküli. A tálibok Jowzjan tartomány székvárosa, Sheberghan, valamint Sari Pul felett is átvették az irányítást. Pénteken az ország dél-nyugati részében fekvő Zarandzs városát is elfoglalták, s jelenleg is több tartományi központban heves harcok zajlanak. A The New York Times helyszíni tudósítója is kitér az iszlamisták hatékony stratégiájára. Szerintük a tálibok szándékosan az ország több pontján, vidéki területeken lendültek támadásba, jelentősen lekötve ezzel a kormányerők kapacitását.