Behajthatatlan Követelés Áfa 2019
Természetesen ennek alapfeltétele, hogy az ügyletben résztvevő mindkét fél, tehát az eladó és a vevő is rendelkezzen adóalanyisággal. I. Mikortól, meddig? A behajthatatlan követelésre vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének napja 2020. január 1-je volt, főszabály szerint az olyan teljesítési időpontra eső ügyletekre lehet alkalmazni őket, amelyek 2020. január 1-jére, vagy az ezt követő napokra estek. Ez azonban nem volt mindig így, az általános forgalmi adóról szóló korábban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény ugyanis a behajthatatlan követelések esetében 1997. december 31-ig lehetővé tette az adóalap-csökkentést. A Bíróság kötelező joggyakorlata és jogharmonizációs kötelezettségek okán szükséges a közösségi joggal fennálló ellentmondást feloldani, így a magyar Áfatörvény módosított szabálya lehetőséget ad az adóalanyoknak az adóalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével, feltéve, hogy valamennyi együttesen teljesülő feltételnek eleget tesznek, valamint hogy a behajthatatlan követelés Áfa törvénybe bekerülő fogalma is teljesül.
- Behajthatatlan követelés áfa 2009 relatif
- Behajthatatlan követelés áfa 2014 edition
- Behajthatatlan követelés áfa 2013 relatif
- Behajthatatlan követelés áfa 2012 relatif
Behajthatatlan Követelés Áfa 2009 Relatif
Mit jelent a közvetlenül a közösségi jogra alapozott eljárás? A 2020-ig hatályos áfaszabályozás nem teszi lehetővé a behajthatatlan követelés áfatartalmának visszaigénylését, ezért erre jelenleg csak közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással van mód. A közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással megindított eljárás jogalapját a közelmúltban az Európai Unió Bírósága előtt sikerre vitt ügy (a C-292/19. számon a Porr Kft. ügyében hozott EUB végzés, amelyben e sorok írója szakértőként közreműködött) teremti meg. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit mondott ki a Porr Kft. ügyében az Európai Unió Bírósága, valamint, hogy a közösségi jogra alapozva hogyan lehet visszakérni a behajthatatlan követelések áfatartalmát! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja! A folytatáshoz előfizetés szükséges Elolvashatja a teljes cikket, sőt, ha regisztrál próbaidőszakunkra, akkor 14 napig ingyen, kötelezettségek nélkül hozzáférhet összes előfizetéses szolgáltatásunkhoz.
Behajthatatlan Követelés Áfa 2014 Edition
Ezeket a követeléseket nevezzük behajthatatlan követeléseknek az áfában, amely fogalomnak a számviteli behajthatatlansághoz nincs köze. Az Art. 195–197. §-aiban szabályozott eljárásokban van lehetőség közvetlenül a közösségi jogra alapozva visszakérni a behajthatatlan követelések áfatartalmát. De itt álljunk is meg egy pillanatra! Miért van egyáltalán szükség jelen esetben közvetlenül a közösségi jogra alapozva eljárást kezdeményezni, hiszen – mint ahogy ezt a bevezetőben is említettük és a későbbiekben is kifejtjük – 2020-tól már maga az áfatörvény is lehetőséget ad az adóalapcsökkentésre? Azokban az esetekben célszerű közvetlenül a közösségi jogra alapozva megindítani az eljárás, amely követelések áfatartalmát a 2020-tól hatályos áfaszabályozásra hivatkozással nem vagy nem feltétlenül kapnánk vissza. Ezek az esetek a következők: » nem adóalany a számlabefogadó (ugyan a 2020-tól hatályos áfatörvényben nem lesz kifejezett tiltás a magánszemély számlabefogadó esetére, azonban a behajthatatlankénti adóalapcsökkentés formai feltételeként majd a számlabefogadó adószámáról is nyilatkozni kell, amely nyilvánvalóan nem teljesíthető magánszemély számlabefogadónál.
Behajthatatlan Követelés Áfa 2013 Relatif
Nehézség, hogy a közösségi jog alapvetően tagállami hatáskörbe utalja a behajthatatlan követelés feltétel-rendszerének kidolgozását, azonban Magyarországon jelenleg még nincs ilyen szabály, így feltétel-rendszer sincs. Tehát saját magunknak kell a saját felelősségünkre megállapítani, hogy a követelés valóban behajthatatlannak minősül az áfa szempontjából. Ha nem megfelelően végezzük el a minősítést, a NAV bírsággal sújthat. Második teendőnk időrendiségükben besorolnunk a követeléseket. Véleményünk szerint 4 csoportba lehet sorolni a követeléseket, aszerint, hogy milyen lehetőségeink vannak az adóalap csökkentésére, illetve vannak-e egyáltalán lehetőségeink. A követelések első csoportjába a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú követelések tartoznak. Ezekre a követelésekre – amennyiben megfelel az adott követelés a 2020-tól hatályos áfatörvény szigorú feltételeinek – a 2020-tól hatályos szabályozás alapján 2020. január 1-jétől önellenőrzés kezdeményezhető és ennek keretében alkalmazható az adóalap-csökkentés, persze csak akkor, ha a behajthatatlanság törvényben szereplő szigorú feltételei fennállnak.
Behajthatatlan Követelés Áfa 2012 Relatif
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2019. 12. 03., 06:15 Frissítve: 2019. 02., 15:40 10705 A közelmúltban – megérdemelten – nagy sajtónyilvánosságot kapott a behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylése mint új lehetőség. Cikkünkben a témakört érintő európai bírósági ügyben közreműködő szakértő mondja el a témával kapcsolatos gondolatait. A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére vonatkozóan a magyar jogrendszerben fennálló lehetőségeket két, egymástól jól elhatárolható részre kell bontani. 2020-tól az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (áfatörvény) is beiktatásra kerül az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos, szigorú feltételek mellett behajthatatlan követelés jogcímén lehessen csökkenteni az adóalapot [áfatörvény 77. § (7)–(10)]. Azonban a 2020-tól törvénybe iktatott szabály meglehetősen szűkre szabja ezt a lehetőséget, ezért a 2020-tól hatályos rendelkezések alapján vissza nem igényelhető áfát még idén, közvetlenül a közösség jogra hivatkozva érdemes visszakérni egy, az előzőtől eltérő eljárásra alapozva.
E formai feltételnek magánszemély adós esetében történő teljesíthetetlenségéből – véleményünk szerint eléggé vitatható módon – előzetesen az a hivatalos álláspont körvonalazódik, hogy majd csak adóalany számlabefogadó esetén lehet élni az adóalapcsökkentéssel. ); » 2016. január 1-je előtti teljesítési időpontú követelés (a 2020-tól hatályos szabályozás majd csak a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú követelések esetében engedi meg az adóalapcsökkentést. Az ennél korábbi teljesítési időpontú követelések három csoportba oszthatóak: az első csoportba a 2013 utolsó bevallási időszakától a 2015 utolsó bevallási időszakáig terjedő teljesítési időpontú követelések tartoznak. Ezeknél a követeléseknél még a teljesítési időpont sem évült el, azonban már kívül esik azon a körön, amelyeknél a 2020-tól hatályos szabályok szerint mód lenne adóalapcsökkentésre. A második csoportba tartozó követeléseknél a teljesítési időpont ugyan elévült – azaz 2013 utolsó bevallási időszakánál korábbi a teljesítési időpont – azonban a behajthatatlanná válás időpontja még nem.