Közigazgatási Perrendtartás Indokolása
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve. ). a korábbi, azonos tárgyú 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve. Tájékoztató a közigazgatási perrendtartás hatályba lépésével bekövetkező egyes változásokról | Veszprémi Törvényszék. ) helyére lépett, 2018. január 1-jén pedig hatályba lépett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp. ), amelyet alkalmazni kell a választási jogviták során is. Szerző: Szabó Zsolt Tibor A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnügyek esetében nem beszélhetünk bizonyítékbőségről, ezért a nyomozó hatóság jelenleg is az egyik legfőbb feladatának tartja a gyanúsított beismerő vallomásának megszerzését. Azon túlmenően, hogy egy beismerő vallomás önmagában megalapozza a terhelt bűnösségét, arra is alkalmas, hogy a vádlói bizonyítási kötelezettséget a terhelt bűnössége vonatkozásában úgymond megfordítsa, értem ez alatt azt, hogy a beismerő vallomást követően (hamisan tett, jogellenesen beszerzett vagy később visszavont beismerés esetén főként) a terheltnek kell bizonyítania ártatlanságát.
- Az eljárás tisztessége I. - Adó Online
- Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása - Jogászvilág
- Tájékoztató a közigazgatási perrendtartás hatályba lépésével bekövetkező egyes változásokról | Veszprémi Törvényszék
Az Eljárás Tisztessége I. - Adó Online
Ezen ügyeken kívül a 2017. december 31-én folyamatban lévő közigazgatási pereket 2018. december 31. napjáig továbbra is az eredetileg eljáró Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság intézi. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezelőirodája továbbra is az ügyfelek szíves rendelkezésére áll.
Az Önkormányzati Társulás Működése Során Felmerülő Jogviták Elbírálása - Jogászvilág
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a Polgári perrendtartás közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályainak egységes értelmezése céljából a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. Az eljárás tisztessége I. - Adó Online. § (1) bekezdése alapján a következő véleményt alkotta: A Pp. 332. § (3) bekezdése szerint a bíróság akkor dönthet nyolc napon belül közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, ha a felperes a kérelemben a Pp. § (3) bekezdés utolsó mondata szerinti feltételeket valószínűsíti és az ezt alátámasztó bizonyítékokat is csatolja a keresetlevélhez. A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálása során – hiányos kérelem esetén - rövid határidő megjelölésével, hiánypótlás elrendelésének van helye. Amennyiben a felperes a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelme hiányait felhívás ellenére sem pótolja, az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben a hiányok pótlására nincs mód.... A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése olyan jogintézmény, amely a közigazgatási bíráskodás 1991-es újraindulásától jelen van a közigazgatási perjogban.
Tájékoztató A Közigazgatási Perrendtartás Hatályba Lépésével Bekövetkező Egyes Változásokról | Veszprémi Törvényszék
Amennyiben a kérelmező a hiányokat pótolja, úgy a Pp. Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása - Jogászvilág. § (3) bekezdés második mondata szerinti nyolc napos elbírálási határidőt a hiánypótlástól kell számítani. A hiánypótlás mellőzése a bírói döntést a közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztése körében formálissá tenné, mindemellett a végrehajtás kérdésben a döntés elhúzódását is eredményezné. A közigazgatási perekben ellenérdekű felek is részt vehetnek, így a közigazgatási határozat alapján történő joggyakorlás vagy végrehajtás vonatkozásában arra kell törekedni, hogy a keresetlevél benyújtásával bekövetkezett nyitott jogi helyzet minél hamarabb lezáródjon a végrehajtásról hozott bírói döntéssel. A közigazgatási határozat végrehajtásával összefüggésben azt is hangsúlyozni kell, hogy a kérelem formális okokból történő elutasítása, illetve a kérelem újabb megismétlése között eltelt időszakban a közigazgatási határozathoz kapcsolódóan vissza nem fordítható jog és ténybeli változás következhet be, amely a közigazgatási perben hozott érdemi döntést is utóbb megkérdőjelezheti.
A határozat indokolása szerint a felülvizsgálni kért határozat az összeférhetetlenség fennállásának csak a megállapítását tartalmazta, valamint azt, hogy ez alapján a kérelmező méltatlan a képviselői megbízatásra; teljes egészében hiányoznak azonban az összeférhetetlenség megállapításának alapjául szolgáló tények és ténymegállapítások. Mindezek alapján a bíróság nem kerülhetett abba a helyzetben, hogy az összeférhetetlenséget megalapozó tényeket, ténymegállapításokat és egyéb körülményeket megismerje. A bíróság álláspontja szerint az összeférhetetlenség kimondásáig tartó oksági folyamat leírását magának a határozatnak kell tartalmaznia, ennek hiányában az összeférhetetlenség fennállása érdemben nem vizsgálható, így a határozat jelen formájában törvénysértő volt, amelyre tekintettel a meghozott határozatot hatályon kívül helyezte. A végzés ellen további jogorvoslatnak hely nincs. Szeged, 2019. február 15. napján a Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya