Lézeres Kezelés Ellenjavallatai
Milyen kezelések végezhetőek lézerrel? Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is! Inkontinencia A lézertechnológia megoldást nyújthat a vizelettartási zavarokkal küzdők számára is. Szülést követően, a gátizomzat megnyúlása miatt sok nőnél alakulhat ki az úgynevezett stressz inkontinencia, ami kellemetlen vizeletcsepegést eredményez. A változókor ösztrogénhiányos állapota is okozhat vizelettartási zavarokat, ez esetben késztetéses inkontinenciáról beszélünk. A lézeres kezelés a kollagén újra rendeződésével támasztja meg a hólyagot és szűnteti meg a problémát. Kémiai hámlasztás triklórecetsavval. Hüvelyi problémák Egyre nagyobb arányban használnak lézeres kezeléseket hüvelyi problémákban szenvedőknél is. Főképp a menopauzát kísérő hormonális változások hatására alakul ki sok nőnél hüvelyszárazság, ami nem csak viszkető, kellemetlen tünetekkel jár, de az intim együttléteket is megkeseríti. A lézeres eljárás azonban megerősíti a hüvelyhám alatti kötőszövetet, a hüvelyfal pedig visszanyerheti korábbi formáját és rugalmasságát.
Kémiai Hámlasztás Triklórecetsavval
A női test működésével kapcsolatosan még mindig sok a tabutéma, pedig semmi okunk a szégyenkezésre. A menstruáció és az azt kísérő PMS éppúgy természetes jelenség, mint például a szülés után jelentkező vizeletcsepegés – utóbbira azonban ma már létezik kíméletes megoldás. Az inkontinenciát, azaz a vizelettartási panaszokat jellemzően az idősebb korosztállyal azonosítjuk, a valóság azonban az, hogy a kellemetlen tünet a fiatalabb nőknél is ugyanúgy megjelenhet. Különösen szülés után fordulhat elő, hogy a tisztasági betét a nők mindennapos "kiegészítőjévé" lép elő, miután köhögéskor, tüsszentéskor, erős nevetéskor vagy akár sportolás közben is jellemzővé válik az akaratlan vizeletcsepegés. Egy átfogó, 2017-es amerikai kutatás eredménye szerint a megkérdezett fizikailag aktív, fiatal nők 22, 9%-a tapasztalt már inkontinenciát, közülük több mint 60% küzd stresszinkontinenciával, vagyis a fizikai terhelés hatására jelentkező akaratlan vizeletcsepegéssel. A kellemetlen tünet főképp intenzív sportolás közben nehezítette meg az érintettek életét, így például futás, ugrókötelezés, kick-boksz és a súlyzós erősítő edzések közben volt jellemző a vizeletvesztés.
A gyermekek anatómiai jellemzői miatt hajlamosak a krónikus mandulagyulladásra: szűk mély rések, elágazó résjáratokkal Kezelés A palatinus mirigyek krónikus gyulladását nagyon gyakran kísérik kísérő folyamatok: rhinitis, adenoiditis, arcüreggyulladás, garatgyulladás, szuvas fogak, fogágygyulladás. A terápiának átfogónak kell lennie, és az okok megszüntetésére kell irányulnia. A krónikus mandulagyulladást konzervatív és sebészeti módszerekkel kezelik. A konzervatív kezelés magában foglalja a másodlagos fertőzés megszüntetését, a mandulák és a szájüreg rendszeres tisztítását, ultraibolya kezelést, sugárkezelést, antibiotikum injekciókat a mandulákba, erősítő, deszenzitizáló terápiát, a mandulák antiszeptikumokkal történő öntözését, melegítő borogatást, kenést, öblítést. A konzervatív módszerek hatékonyak a folyamat lokális jellege esetén, amely csak a mandulákra korlátozódik. Terápiás módszerekkel rövid távú remissziót érhet el. Sebészeti módszerek: galvanikus akusztika, diatermokoaguláció - a módszereket jelenleg nem gyakran alkalmazzák, ezek a rések felnyitásából (lacunotomia) és a törmelékek, gennyes gócok evakuálásából, a mandulák zárt térének megszüntetéséből állnak; a lacunák boncolását ritkán alkalmazzák a mandulákból való vérzés magas kockázata miatt; tonsillectomia - radikális művelet a teljes mandulák eltávolítása; A mandulaműtét gyakrabban történik gyermekkorban.