Bne Somogyi Üveges Tánc - Youtube
A nyugati táncdialektus tánctípusai formai, szerkezeti szempontból általában egyszerűek, formagazdagságuk, motívumkincsük korlátozott. Az egyszerű motívumkincsű, kötött szerkezetű (pl. verbunk) és félkötött táncok (leánykarikázók) mellett a kezdetlegesebb motivikájú és szerkezetű táncok (kanásztánc-ugrós) is elsősorban a nyugati táncdialektusra jellemzőek. A dunai táncdialektus jellemző táncfajtái a következők: 1. Az eszközös pásztortáncok maradványai közül a nyugati dialektusra a földre tett, keresztezett két bot felett járt kanásztánc, valamint a seprűtánc jellemző. Az előbbi a Dél-Dunántúlon, az utóbbi a Kisalföldön gyakori. A másutt ritkább üveges tánc és sapkatánc szintén a nyugati dialektikus sajátja. NYUGATI VAGY DUNAI TÁNCDIALEKTUS | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. 2. Az ugrós a szóban forgó terület jellemző régies táncfajtája, melynek a fejlődés különböző fokain lévő táji altípusai és változatai mindenütt megtalálhatók. E típuscsalád tagjait képező – főként lakodalomban használatos – szóló, páros és csoportos, férfi-, női és vegyes táncformák szorosan kapcsolódnak az eszközös pásztortánc maradványaihoz.
- NYUGATI VAGY DUNAI TÁNCDIALEKTUS | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
- Somogyi táncok - Morvay Péter, Pesovár Ernő - Régikönyvek webáruház
- Somogyi nap | Hagyományok Háza
Nyugati Vagy Dunai Táncdialektus | Magyar Néprajz | Kézikönyvtár
A–B, Bp., 1955–56); Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok I. Alapi táncok (Alba Regia, 1960); Pesovár Ernő: A simonfai verbunkok formai elemzése (Népr. Ért. 1961); Katona Imre: Sárköz (Bp., 1962); Martin György: Motívumkutatás – Motívumrendszerezés. Somogyi üveges tan.fr. A sárközi-dunamenti táncok motívumkincse (Bp., 1964); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–IV., Bp., 1970); Pesovár Ernő: Tánctörténeti emlékek Vas megyéből (Szombathely, 1971); Martin György: The Relationship between melodies and Dance Types in the Volume VI. of CMPH (Studia Musicologica, 1972). Martin György
Somogyi Táncok - Morvay Péter, Pesovár Ernő - Régikönyvek Webáruház
E tánccsalád zenekíséretét néhány hagyományőrző ponton (Somogy, Tolna, Baranya) a magyar népzene régi stílusrétegéből verbuválódó táncdallamok képezik. 3. A leánykarikázó is elsősorban a nyugati dialektusra jellemző tánctípus, kivéve az Észak-Dunántúlt. A magyar leánykörtáncok leggazdagabb változatai a legutóbbi évtizedekig ezen a területen éltek (Sárköz, Kalocsa-vidék, Galga-vidék, nyugati palócok). 4. A verbunk elterjedése a nyugati táncdialektus területén egyenlőtlen, és táji változatai formai-szerkezeti szempontból jelentős mértékben különböznek. Kötött szerkezetű, kör formájú – a magyar nyelvterület más részein ritka – verbunktípus csak a Kisalföldön honos. Somogyi táncok - Morvay Péter, Pesovár Ernő - Régikönyvek webáruház. A kötetlen szerkezetű tánckezdő, szóló vagy csoportos verbunk nyomait többnyire már csak az emlékezet őrzi, legfeljebb szegényes, megkopott formáival találkozhatunk (Északkelet-Dunántúl, Bakony-vidék, Kalocsa-vidék). A kötetlen szóló verbunkok néhány gazdagabb változata Sárközből s a nyugati palócoktól került elő. A Dél-Dunántúl nagy részén – különös módon – az utolsó hetven-kilencven év folyamán hiányzott a tánckészletből a verbunk, illetve szerepét és nevét más tánctípus (ugrós-kanásztánc) vette át.
Somogyi Nap | Hagyományok Háza
A verbunk helyét csak a század eleje körül foglalja el a másutt általános lassú, olykor a férfitánc nevét is átvéve. A későn elterjedő, lekopott lassú csárdás már nem érte el más vidékek régibb lassúinak formai gazdagságát. A friss csárdás motívumkészlete viszont gazdag: buktatós egylépés, aprózó-kopogók, lippentős-mártogatós, páros forgás, valamint a játékos-csalogatós párelengedés a legjellemzőbb mozzanatai. A csárdás zenekíséretéül javarészt új stílusú népdalok és népies műcsárdások használatosak. A tánc tempója a Dunántúlon a leggyorsabb. Somogyi nap | Hagyományok Háza. A → lakodalmi táncok bősége a Dunántúl jellemző vonása. A szertartásos, játékos és szórakoztató, valamint menettáncok (É-on a menyasszonyfektető → gyertyás tánc, Ny-on a → Bene Vendel tánca és a → mozsártánc, D-en pedig a → gazdasszonyok tánca, a lakodalmi → mars) mellett a régi általános táncfajták (kanásztánc, ugrós, verbunk) használata is mindinkább a lakodalomra korlátozódott az utóbbi évtizedekben. ( → még: táncdialektus) – Irod. Morvay Péter–Pesovár Ernő: Somogyi táncok (Bp., 1954); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III.