Erdélyi Nemesi Családok

Beör-ház Nemesi dinasztia Ország Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság Nemzetiség magyar Alapítva 1679 Alapító Beör Zsigmond Rang nemes, és gróf Rezidencia sepsiszentgyörgyi Beör-palota A nemes és gróf kövesdi Beör család régi erdélyi nemesi család. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Címere 3 Jelentősebb tagjai 4 Palotái, kúriái 5 Forrás 6 Külső hivatkozások Története [ szerkesztés] Beör Zsigmond 1679. július 15-én kapott címeres nemesi oklevelet kapott I. Családok és címerek » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Apafi Mihály erdélyi fejedelem. Címere [ szerkesztés] Címer: A paizson alul három hatágú csillag sorakozik, felül egy duplafarkú oroszlán a jobb karját emelve egy keresztvédővel ellátott görbe szablyát tart. – Drágakő: Növekvő oroszlán. (Beör Mihály 1825-ös pecsétje) Beör Mihály címere Jelentősebb tagjai [ szerkesztés] Beör Zsigmond, a nemesi cím elnyerője gróf Veréssy Beör Miksa, filmkészítő Palotái, kúriái [ szerkesztés] A sepsiszentgyörgyi Beör-palota Forrás [ szerkesztés] Kempelen Béla: Magyar nemes csaladok Nagy Iván: Magyarország családai Beőr [Digitális Képarchívum - DKA-050708] () Külső hivatkozások [ szerkesztés]

1. Családok és címerek » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
2. Átlagból vezető nemesi család – A Rákóczi család korai története | Metszet.info
3. AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK
4. Erdélyi Nemesi Családok

Családok És Címerek » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

szerző: Kovács Evelin Felhasznált források: MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Tudományos Irattár, MOB iratok 1914/34; 1916/536 MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Tudományos Irattár, Lymbus, ltsz. K 369, No. 19., ltsz. K 305, No. 11. (Möller István-hagyaték) Válogatott szakirodalom: dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, Athenaem Rt. kiadása, 1927. Bíró József: Erdélyi kastélyok. Budapest, Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), 1943. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK. Bukarest, 1970. Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541–1720. Budapest – Kolozsvár, Teleki László Alapítvány – Polis Könyvkiadó, 2003. Székely Miklós: Az ország tükrei: A magyar építészet és művészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák –Magyar Monarchia korának világkiállításain. Budapest, CentrArt Egyesület, 2012. Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt: "Isten segedelmével udvaromat megépítettem…" – Történelmi családok kastélyai Erdélyben.

Átlagból Vezető Nemesi Család – A Rákóczi Család Korai Története | Metszet.Info

Mindez megalapozza azt a dicső utat, ami II. Rákóczi Ferenc személyiségéhez vezetett. A folytatás Rákóczi Zsigmond felemelkedését fogja górcső alá venni. Források: Balogh, Judit (1999) A Rákóczi-család. In: A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében. Acta Patakina, ISSN 1585-549X (14). Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, pp. 279-299. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Erdélyi Nemesi Családok. I-XII. Pest 1857–1868

Az Udvardi Nemesi Családok

A kutatás időhatárát sok esetben meghatározza a felekezet típusa és az, hogy egyáltalán épségben találom-e az anyakönyveket. Persze az anyakönyvi kutatás alatt számtalan adatot gyűjtök (a legmeghatározóbbakat), de ez a kutatás is mint mindegyik véges. Továbblépésként ha valakinek ezen adatok nem lennének elegendőek, akkor egy közrendű család esetében lehetőség van olyan adatokat gyűjteni amiket szintén a honos levéltárak őriznek. Ilyenek a céhes levelek és jegyzőkönyvek, vagy említhetném a település összeírásait. Kutathatóak továbbá a végrendelet gyűjtemények, lakcím-nyilvántartások, peres és nem peres törvényszáki iratok, katonasággal kapcsolatos anyagok. Nemes családok esetében a lehetőségek nagyobbak, hiszen ezen családokat több szempontból tartották nyilván. Itt is az elsődleges az anyakönyvi kutatás, de azt követően lehetőség adódik a vármegyében keletkezett iratok kutatására melyekben a családokat és tagjaikat név szerint, de más szempontból említik. Kereshetünk peres iratokat ahol a családnak igazolnia kellett a nemességét illetve genealógiai tabellákat csatoltak ezekhez az anyagokhoz.

Erdélyi Nemesi Családok

Ferenc császártól. Általa nyertek nemességet fiai, Ágoston és László, valamint felesége, Rudoph Terézia. A Szalay család Kéméndről származik, ezért a Kéméndi előnevet is használta. Kéméndi Szalay Imre és gyermekei, Gábor és Lívia 1912. november 4-én Bécsben bárói rangot, címet és előnevet kaptak Ferenc Józseftől. A Vadkerti nemzetség tagjai már a 11. században Udvardon éltek, s Udvard egyik első része — ahol a királyi kúrián szolgáló udvarnokok laktak — Vadkert volt. Címerlevelet 1415. február 2-án Zsigmond király adományozott Vadkerti Benedek székesfehérvári prépostnak és legközelebbi vérrokonainak, Vadkerti Pálnak, Dömötörnek, Lászlónak és Jánosnak, valamint az elhunyt Szentgyörgyi Vincze Tamás fiainak. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy Udvardnak a múltban számos olyan lakosa volt, aki hősi tetteivel, bátorságával, tudásával és rátermettségével dicsőséget szerzett a községnek, s kivívta a korabeli uralkodók elismerését is.

2011. január 19. 11:08 MTI Címer és társadalom a közép- és kora újkorban címmel Magyarország és Románia kutatói tartanak nemzetközi konferenciát, mellyel párhuzamosan nyílik az Armales Transylvanorum című kiállítás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból a Budapesti Történeti Múzeumban. Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a rendezvényről elmondta az MTI-nek, hogy a két ország együttműködésében jött létre a címertan-konferencia, a főszervező a Debreceni Egyetem Történeti Intézete és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem. Mintegy 50 címeres levelet mutatnak be színes fotókon, előtérben a címerekkel a 16-17. századból 1690-ig, amikor Erdély a Habsburgok uralma alá került. Az anyagból 30 címeres adománylevél az Országos Levéltár tulajdona, de még hat gyűjtemény adott kölcsön adományleveleket a kiállításra. Ezek a dokumentumok a nemesi kiváltságokat összegzik, van amelyik csak leírást tartalmaz, és van olyan - ha a kiváltságot kapott személy fizetett -, amelyen a címert megfestették.