Őmagyar Női Viselet
A mondottak alátámasztják ama feltételezést, miszerint a honfoglalás kori magyarok a melegebb évszakokban könnyebb felsőruhát viseltek, melyet talán posztóból, vászonból vagy selyemből készítettek. A bizánci udvarral való szoros barátság, sűrű érintkezés teszi valószínűvé, hogy őseink selyemből készült felöltőt is viseltek. Mivel nem értettek a selyem előállításához, a selyemkelmét a bizánciaktól vásárolhatták meg. A szóban forgó, a test idomaihoz simuló kabát a mai attilának nevezett felöltő őse. [6] A honfoglalók viselete [ szerkesztés] A férfi és a női viselet között nem volt jelentős különbség. A női ruházat általában finomabb anyagokból készült. Alsóruhaként finom kender- vagy lenvászonból készült inget aggattak magukra, melyet a csuklóknál pánttal szorítottak le. A ruhák összekötésére gombokat, szalagot használtak. Huszártörténelem | Sulinet Tudásbázis. Felsőruhaként ujjas kabátot (kazakot), erre pedig kaftánszerű köpenyt öltöttek, melyet gombsor tartott össze. Bő nadrágot, csizmát hordtak. Számos kiegészítőt, illetve ékszereket viseltek.
HuszáRtöRtéNelem | Sulinet TudáSbáZis
Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a "kalandozások" során megszerzett ékszereket sohasem használták, hanem azok beolvasztva alapanyagul szolgáltak. Idegen ékszerek magyar sírokból nem kerültek elő. Honfoglaló magyarjaink csak saját ötvöseik által készített, saját jelképrendszerükkel díszített tárgyakat viseltek. -A női ékszerek közül a legjelentősebbek a párosan előforduló hajfonatdíszek, amelyeket a sírban talált helyzetük miatt " mellkorongoknak " neveznek. Ezek művészi kivitelük miatt párhuzamba állíthatók a férfiak tarsolylemezeivel. A mellkorongok varkocsba fűzve vagy szíjon csüngtek le és a mellet takarták. Díszmagyar női viselet. Néha gyöngysor is függött rajtuk. E korongokon többnyire az életfa-palmetta fája magaslik, de sas-, turul-ábrázolást is ismerünk. A függesztett, aranyozott hátterű csüngős korongok járás közben átvették a mozgás ritmusát és menet közben csilingelő hangot adtak. A korongok vagy öntéssel vagy vékony ezüstlemez kidolgozásával készültek. - A bogyósoros fülbevaló keleti örökségünk, viszont a granulált darabok már európai készítésűeknek tűnnek.
Díszmagyar Női Viselet
Erre jött a karincá nak nevezett kötény. A nők lábukra régen sarut, majd kordován csizmát húztak. Konfirmáláskor fehér masining et, firiskuó t gyolcsrokolyát és csipkesurc ot vettek, fejükre bársonypártát tettek, piros szalagokkal. Mit jelent az hogy hibrid autó Csirkemell paradicsom sajt 1m hány mm x Csed gyed gyes
Nagyjából térdig érő vászon alsónadrágra, térdig érő harisnyára, de már korábbi időszakból kötött zoknira is van példa. Felsőruházat (köntös, nadrág) A nomádoknál az asszonyok is férfimód ülték meg a lovat, ezért a férfiak és a nők is hasonló szabású nadrágot hordhattak. A felül hordott nadrágok mindig hosszú szárúak voltak. Nadrág szabásminta A felső kabát elterjedt neve a kaftán, a korábbi magyar elnevezése a köntös. Ez egy jellegzetes, hosszú ujjú, kabátszerűen záródó ruhadarab, mely térdig vagy térd alá ért. Alsó részét hátul vagy oldalt is felvágták, hogy a lovaglást és lóra szállást megkönnyítsék. E ruhadarab a honfoglaló magyar férfiaknál és nőknél is hasonló lehetett, azonban díszítő veret szinte kizárólag csak női sírokból került elő. E veretek vagy öntött, kéttagú csüngős, vagy kerek rozetta alakú lemezek voltak. Egy síron belül kétféle veret nem került elő. A veretek általában aranyozott ezüstből, nagyon ritkán aranyból készültek. A záródás módja szerint megkülönböztetett köntös típusok: Középen zárodó: Magyar harcos, Karos – rekonstrúkció Középen záródó köntös szabásmintája (Moschevaya Balka) Rézsútosan áthajtott kaftán: Rézsútosan áthajtott köntös (Magyar harcos – Roland Warzecha rekonstrukciós rajza) Kaftán töredék Kaukázus VIII.