Sherlock Holmes / A Magányos Biciklista
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány (42-43. óra 02. 20. és 02. 24. ) novella: kisepikai műfaj. Cselekménye rövid idő alatt játszódik, kevés szereplője van. a megoldás egy váratlan fordulat.
- A néhai bárány wordwall
- A néhai bárány film
- A néhai bárány tartalom
- A néhai bárány összefoglaló
- A néhai bárány műfaja
A Néhai Bárány Wordwall
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány - Megoldás Mikszáth Kálmán A feladat megoldásának menete: • A novella műfajának rövid bemutatása. • Mikszáth Kálmán életének és pályájának bemutatása. • A novella hősének bemutatása, jellemző tulajdonságainak összefoglalása, magatartásának, reakcióinak elemzése. • A néhai bárány c. novella részletes elemzése. Az egyszerű emberek megjelenítése, a természeti jelenségek megjelenítése, az Író "kiszólásai", a történet szerkesztése, a leíró részek és a dialógusok szerepe a novellában. • A néhai bárány című műben a novellára jellemző jegyek összegyűjtése és bemutatása. Palóc menyecskék
A Néhai Bárány Film
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány (novella) 1. Cselekményvázlat: Bodokon vihar tört ki, s kiöntött a Bágy- patak Eltűnt Baló Boriska Cukri báránya Egy gazdag ember, Sós Pál gonoszsága lelepleződik. 2. Cselekmény: Mikszáth egyes szám első személyben kezdi el a történetet. – személyes kötődését jelzi a téma és a táj iránt, hiszen az nógrádi palóc területen, szegény emberek között játszódik Az első mondatban érdekes kép bontakozik ki előttünk: "a felhők elé harangoznak". Ez egy olyan régi falusi szokás volt, amely a nagy viharok elmulasztását hivatott szolgálni. A helyszínt is megtudjuk: Bodok község. A második mondatban találkozunk egy emberrel, Csuri Jóskával, akinek "hólyagos lett a tenyere". Miért? Mert Csuri Jóska harangozott, hogy elkergesse a vihart. Később az is kiderül, hogy ő a katolikus pap. "Az állatok megérzik a viharokat. " Ennek a népi babonának ad hangot az író a második bekezdésben, ahol felsorolásszerűen mutat be néhány jellegzetes példát. Továbbolvasva a novellát, egy "csodának" lehetünk tanúi: A harangszó elfordította a vihart, megszüntette a veszedelmet.
A Néhai Bárány Tartalom
A néhai bárány (A diafilmet elmeséli Parázsó Mihály) - YouTube
A Néhai Bárány Összefoglaló
A paraszti sors nehezségeit tükrözi a Balogh család sorsa: az ár elvitte mindenüket, sőt még a házuk is összedőlt. A házassághoz kötött falusi szokások egyikábe is bepillantást nyerhetünk a tragédiával kapcsolatban: a lányok nem mehetnek férjhez nyoszolya nélkül. Az író csak egyetlen reménysugarat ad a szerencsétlenekneknek: "hátha visszahozzák". A család makacsul ragaszkodik jogos tulajdonához. Az apa és nagyobbik lánya erővel és furfangal nem jár sikerrel. A népmesék felépítéséhez híven a legkisebb, a legártatlanabb lány oldja meg a problémét. Amikor Sós Pál válláról leesik az új ködmön, és a kislány felismeri, hogy a ruhadarab báránykájának bőréből készült, nem tudja vissatartani érzéseit. Az igazság kiderülése eléggé szarkasztrikus: Istenre való esküvés alatt csúszik le a ködmön, egyfajta isteni igazságszolgáltatásként. A néhai bárányban, mint Mikszáth más novellaiban is a romantika keveredik a realizmussal. A romantikára jellemző például a balladai homály, a népmesei, néprajzi elemek.
A Néhai Bárány Műfaja
Ezután tudjuk meg, pontosabban következtethetünk a történet szempontjából teljesen lényegtelen Csuri Jóska foglalkozására: ő a katolikus pap. Ugyanakkor egy példát is láthatunk Mikszáth sajátos írói stílusának egyik elemére: az előző mondatokkal teljesen ellentétes tartalmú megjegyzésekkel, csattanóval fejezi be a bekezdéseket (Pl. : "jó dolog keresztény katolikus papnak lenni – lutheranus vidéken"; "A gazdák barázdákban eresztették a folyóba az esővizet. Csak aztán vissza ne térjen többedmagával! ") Ezután már a láda és a bárány sorsa lesz érdekes! "Amott fordul ni, a Périék pajtájánál! Nosza, szaladj, hát utána, öreg láda! " Mikszáth közvetlen hangvétele azt érezteti velünk, hogy az író nem a "mindent tudó úr" (mint kortársai), hanem egy a novellában szereplő, bámészkodó parasztok közül. "Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve.
A szaladó búzamező képével leírt szélvihar is alábbhagyott, csak a Bágy vize emelkedik egyre nyugtalanítóbban. Az itt élő emberek nagyon babonásak, hisznek a csodában - harangoznak a vihar előtt, a vihar alábbhagy, de a patak vize emelkedik: "Gerendák, ajtók és mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp és ablaktábla. (Egész házakat mosott el a víz valahol! ) Azután jött egy petrence, utána pedig valami négyszögletes tuskót gurítottak a habok… A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz az, de tulipános láda, s nini, egész csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány. " A falu összefog, s hogy gátat szabjanak az áradásnak, még a gazdag Sós Pál is "csáklyát hozott". – Vajon miért? (a csáklya arra is jó, hogy kiemeljék vele a vízbe esett tárgyakat) Ennek a jelenetnek a kiemelése egy a Mikszáth által alkalmazott módszerek közül, hogy "elültesse az ember fülébe a bogarat". És mivel az író elég gyakran alkalmazza, a feszültségkeltéssel egy időben a mű balladai homályba süllyed: csak sejtünk bizonyos dolgokat, de biztosan nem tudunk semmit.