Behajthatatlan Követelések Áfája És A Követeléskezelés (3.) - Adó Online
Kamat és a késedelmi kamat számítása A módosító törvény megváltoztatta a kamat, illetve a késedelmi kamat számításánál figyelembe veendő referencia időpont általános szabályát. Az új szabály bevezetésével magvalósult az összhang a hazai szabályozás és a hivatkozott EU irányelvben megfogalmazottak között. Gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat számítása Amennyiben gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses kapcsolatából ered a késedelmi kamat fizetési kötelezettség, úgy arra vonatkozó speciális szabályokat a Ptk. 301/A. §-a tartalmazza. E szabályt kell alkalmazni a szerződés megszegése miatt, vagy egyéb kötelem-keletkeztető tényállásból eredő késedelemből fakadó kárra is (például szerződésen kívül okozott kár utáni speciális késedelmi kamatként, ún. kárkamatként). A módosítást követően a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékpontta l – korábban hét százalékponttal - növelt értéke. Ez a kamat a számítás alapja az adott naptári félév teljes idejére.
Késedelmi Kamat Pt. 1
A Ptk. mind a gazdálkodó szervezetek (292/A. § (3) bekezdése), mind a hatóságnak minősülő jogalanyok esetében (292/B. § (2) bekezdése) megengedi a harminc napos kifizetési határidőnél hosszabb, de legfeljebb hatvan napos pénzfizetési határidőben való érvényes megállapodást. 60 napnál hosszabb fizetési határidő Abban az esetben, ha hatvan napnál hosszabb fizetési határidőben állapodtak meg a gazdálkodó szervezetek vagy a hatóságok a szerződésben, úgy az ellenkező bizonyításig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére vonatkozó megállapodást. Ennek következtében a jogosult gazdálkodó szervezet a hátrányára - szerződésben vagy általános szerződési feltételben - megállapított hatvan napnál hosszabb fizetési határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésére való hivatkozással megtámadhatja. A gazdálkodó szervezetek és a hatóságok tehát továbbra is szabadon megállapodhatnak a fizetési határidőben, azonban az, a harminc napot (de legfeljebb a hatvan napot) – késedelmi kamat kikötése nélkül - nem haladhatja meg.
Késedelmi Kamat Pt Português
Kulcskérdéssé válhat tehát az, hogy ha a követelésünknek csak egy része folyik be, miközben a behajtással kapcsolatban költségeink, illetve a késedelmes fizetés miatt kamat is felmerült, akkor a befolyt összeget ezek között hogyan kell megosztani. Ennek fontosságát a legjobban a késedelmi kamat mutatja meg. Ha az áfaköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke mellett kamatot is követelünk, akkor az áfa visszaigényelhetősége szempontjából nem mindegy, hogy a befolyt részteljesítés az áfamentes kamatkövetelést vagy az áfát is tartalmazó vételárat csökkenti, hiszen ettől függ, hogy a bruttó vételár mekkora részét tekinthetem behajthatatlannak. Lássuk először, mit mond ezzel kapcsolatban a Ptk. : 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
Mivel a 40 nap rendkívül szűk határidő, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni milyen fontos, hogy a vevőinket, különösen a jelentős tartozást felhalmozó vevőinket figyelemmel kövessük. Ma már több szolgáltatónál is lehet előfizetni arra, hogy tájékoztassanak minket a vevő cégadataiban bekövetkező jelentős változásokról, különösen arról, ha a vevő felszámolását elrendelik. Bár a követelések bejelentése a 40 napos határidő elmulasztása után is lehetséges, ez utóbbiak még rosszabb elbírálásra számíthatnak, mint az egyébként sem nagy reménnyel kecsegtető egyéb, de egyébként bejelentett követelések. Természetesen, ha a felszámolás alá kerülő cégnek nincs vagy alig van vagyona, akkor ennek túl nagy jelentősége nincsen, és végső soron kérhető a fent már hivatkozott igazolás is a felszámolótól, amelyben a felszámoló nyilatkozik arról, hogy a követelés várhatóan nem fog megtérülni. A befolyt összeg megosztása az egyes költségtételek között Minden fenti esetben látható volt az a kitétel, hogy az áfa csak annyiban igényelhető vissza, a követelés csak annyiban minősül behajthatatlannak, amekkora részben az nem folyt be.