Középkori Városok Tétel

A korai sötét középkor 476-1000 általános hanyatlását az érett középkor 100-1300 virágzása váltotta fel: kezdetben kevés és szegény város létezett, majd rengeteg és gazdag város jelent meg Nyugat-Európában. Háttér: a feudalizmus korai fázisból az érett szakaszba lépett, vagyis az agrár forradalom miatti munkaerő-megszabadulás az árutermelés és a pénzgazdálkodás előidézte az ipari és kereskedelmi központok, azaz városok elterjedését. Az új városok létrejöttét befolyásoló tényezők: • A hegyvidék és síkság találkozása (árucsere) • Nyersanyag lelőhelyek közelsége (feldolgozóipar) • Folyótorkolatok, folyó és tenger találkozása (olcsó vízi szállítás) • Királyi, nemesi, és püspöki központok közelsége(védettség, biztos felvevő piac) A céhek a legjellemzőbb középkori városi szervezetek: • Az azonos szakmájú kézművesek érdekvédelmi szervezett a "kontárok" azaz a céhen kívüli versenytársak ellen. A középkori város - Történelem érettségi - Érettségi tételek. • A céhversengést kizáró üzemszervezeti egységek is (a mester saját kezűleg kiváló minőségű, nagyon drága terméket állít elő) szigorúan szabályozott körülmények között: egy forma nyersanyagok és munka és segéd azonos.

1. Középkori városok tétel
2. Középkori városok tetelle
3. Középkori városok tête dans les
4. Középkori városok tête de liste

Középkori Városok Tétel

Beküldte: Dudics Dávid Időbeli elhelyezés: Az ókor végén Nyugat-Európában a legtöbb város elnéptelenedett. Így a kora középkorban alig léteztek nagyobb települések. A XI. században a mezőgazdasági fellendülés és a népességnövekedés és a több termék miatt a városok újraépültek. Gazdasági fellendülés: A mezőgazdasági fejlődés fontos szerepet töltött be a termények mennyiségének növekedésében. Kidolgozott Tételek: Ismertese az érett középkori városok társadalmi csoportjait, s azok gazdasági-életmódbeli eltéréseit!. Elerjedt a két- és háromnyomásos gazdálkodás. Az éghajlat melegebbé válása is növelte a hozamot. Ennek köszönhetően a népesség is jelentősen megnövekedett, mivel a mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, és előtérbe került a pénzgazdálkodás. A technikai forradalom is megkezdődött eközben. A vízimalmok széles körben elterjedtek és idővel a forgómozgást átalakították egyenes vonalúvá. Így létrejött a vízierőgép, amit kézművesek is használtak, illetve kalapácsokat, fűrészeket, fújtatókat hajtottak meg vele. A városok születése: A népvándorlás során a városok jelentős része elpusztult. Eleinte kereskedők alakították ki a közösségeket, személyük és árujuk védelmének érdekében.

Középkori Városok Tetelle

lakiteleki találkozás liberális városi értelmiségi réteg újság: Beszélő köré szerveződnek, ez akkor még tiltott a cenzúra nem engedélyezte, de terjesztik Magyar Bálint, Göncz Árpád később SZDSZ (liberális demokrácia) reform-kommunisták Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Nyers Rezső gorbacsovi gondolatok reformokat hirdettek Pozsgayt 1987-ben meghívják a lakiteleki találkozóra – ellenzéki mozgalmak között történt egyezkedés Kádár-rendszer leváltása 1988-ban. (Kádár romló egészségügyi állapotára hivatkozva) – döntéshozó szerepet nem kap Grósz Károly lesz az új MSZMP főtitkár – elfogadja a változtatások szükségességét 1988-ban új kormány miniszter: Németh Miklós, külügyminiszter: Horn Gyula reformellenes tömörülések – pártok csírái létrejönnek oldal: FIDESZ, fiatal jogászok 1989. a változás éve február vége: Pozsgay cikke a Népszabadságban (MSZMP lapja) 56-os forradalom nem ellenreform volt, hanem népfelkelés alapjai dőlnek meg, mert erre épült elítélteket rehabilitálni kell tavaszán per. újra feltételek pl.

Középkori Városok Tête Dans Les

A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek. A falak korlátozzák, a városok térbeli terjeszkedését, többszintes emeletes épületek oldják meg a lakás gondokat, viszont megnövelte a túlzsúfoltságból eredő tűzvészeket és járványok veszélyeit. Az európai városok XI-XIII. Századi nagy fellendülésének alapfeltétele a mezőgazdaságban megtermelt terményfelesleg volt. Az iparnak hatalmas energiatöbbletet adott a vízimalmok alkalmazása. A vezető iparág a textilgyártás lett, de jelentősen növekedett a fémipar is. Középkori városok tétel. Kibontakozott a távolsági kereskedelem. Az olasz kereskedők a Földközi-tengeren bonyolították le a keleti áruk (fűszer, illatszer, selyem) és az európai árufajták (fegyverek épületfa) cseréjét, míg a német kereskedők a gabonát, gyapjút és az északi erdőségek terményeit és termékeit forgalmazták az Északi- és a Balti-tengeren. A nagy vásárok és általában a kereskedelem megélénkülése megteremtette a pénzforgalom és a bankügyletek fellendülésének alapjait.

Középkori Városok Tête De Liste

századtól a városok lakossága Nyugat-Európában és Itáliában gyorsa nőtt a XIII. században már Közép-Európában is megjelentek a városok a nyugati városok elsősorban a környéküket látták el, ezért - szemben a Kelet távolsági kereskedelemre épült metropoliszaival - közepes méretűek voltak az átlagos lakosságszám 4-5000 körül mozgott a távolsági kereskedelembe is bekapcsolódó, árumegállító joggal rendelkező nagyvárosok 10-15000 embernek adtak otthont Nyugat-Európában a városok jelentőségét növelte, hogy minden vidéken viszonylag egyenletesen helyezkedtek el

Tagjaik nem halmoztak fel vagyonokat, független kisárutermelők voltak. Vagyonuk házból, műhelyből és a mesterség gyakorlásához szükséges eszközökből állt. Már a XI. század kereskedői is felismerték a társulások fontosságát. A XII. században általános jelenség, hogy a városi polgárok szakmai alapú szerveződéseket, céheket hoztak létre. A céh gondoskodott a tagjai érdekvédelméről, a városi közfeladatok ellátásáról. Középkori városok tête dans les. Mivel a kézművesek piaca korlátozott volt, a céhszabályzat megszabta a termelés mennyiségét, minőségét, a mesterek számát, nehogy az esetleges verseny valamelyik céhtagot tönkretegye. Fogalmak: Kommuna: Városi közösség illetve az ennek létrehozására alakuló mozgalom. Céh: A középkori várások kereskedőinek és iparosainak szakménként szerveződött érdekvédelmi képviselete. Városi tanács: Az uralkodók által is elfogadott hatalmi szerv.

• A falak korlátozzák a várok térbeli terjeszkedését, többszintes emeletes épületek oldják meg a lakás gondokat, viszont megnövelte a túlzsúfoltságból eredő tűzvészeket és járványok veszélyeit.