Múzeum - Szépművészeti Múzeum - Museum.Hu
A Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállítása a németalföldi művész tíz saját kezű festményét és néhány rajzát tárja a látogatók elé. Nemcsak attól rendkívüli a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa tárlata, mert ez az elmúlt fél évszázad legjelentősebb Bosch-kiállítása, hanem azért is, mert a nagyközönség a németalföldi festő életművének közel felét láthatja most egyben. Ámulatba ejtő, hogy olyan művek szerepelnek egymás mellett, mint a brugge-i Utolsó ítélet triptichon, A bolondok hajója, a Királyok imádása, az Ecce homo vagy a Földi gyönyörök kertjé ről készített legkvalitásosabb másolat. Szépművészeti múzeum kiállítások. Hieronymus Bosch rendkívüli művészetének eredete ma is izgalmas kérdés. Az életművet ezért nem lehet pusztán önmagában vizsgálni, kell, hogy rálássunk arra a világra is, amelyben e képek megszülettek. A Bosch-kiállítás ezért a műveket a németalföldi mester forrásai, az irodalmi-teológiai művek, a franko-flamand és utrechti miniatúraművészet, a különféle grafikai lapok és iparművészeti tárgyak kontextusában mutatja be.
Kólával Öntöttek Le Egy Képet A Szépművészeti Múzeum Bosch-Kiállításán
A kiállítás címe Matisse művészetének egy fontos aspektusára utal: az életmű egyik alapja ugyanis a szín keresése, a színek tisztaságának felmutatása volt – közölte a kurátor. fotó: MTI/Mohai Balázs A tárlat átfogó igénnyel, kronologikus rendben vezeti végig a látogatót a hosszú, csaknem hat évtizedes életmű meghatározó szakaszain. Szepmuveszeti múzeum kiállítás. Felidézi a korai éveket, amikor Matisse képein még nem mutatkozott meg a festő későbbi kolorizmusa, majd felmutatja, hogyan kötelezte el magát a színek mellett. Az 1910-es évek kísérletező pályaszakaszát olyan főművek szemléltetik, mint az enigmatikus Üvegajtó Collioure-ban vagy a Fehér és rózsaszín fej, de a budapesti közönség megismerheti Matisse szobrászati kísérleteit is. A következő, nagyrészt Nizzában töltött évtizedben Matisse továbbfejlesztette festészetének addigi tanulságait, klasszicizáló időszakát azonban az 1930-as években modernista kísérletek követték. Késői, vence-i időszakában a mester a táblaképfesztészettől búcsúzva újradefiniálta a szín és tér összefüggéseit, más műfajokban azonban még tovább alkotott.
Bosch egy átmeneti korban, a középkor alkonyán és az újkor hajnalán élt és alkotott. Hite még közel állt az angyalok és az ördögök világához, ugyanakkor már birtokában voltak a valósághű ábrázolás azon eszközei, amelyekkel a túlvilágot és a pokoli látomásokat realisztikus környezetbe komponálta. A Bosch-kiállítás első szekciója a mestert szülővárosa, 's-Hertogenbosch polgáraként mutatja be. Eközben felmutatja azokat az örök emberi témákat, amelyeket a kor alkotói előszeretettel ábrázoltak. Az értelem tükre fametszet, amely egy német mester alkotása, olyan alapvető kérdéseket tesz fel a nézőjének, mint a ki vagy, miért élsz ezen a világon és a hol leszel a túlvilágon. A következő szekció nagy durranása a Bolondok hajója, ami tulajdonképpen vizionálja, hogyan látta Bosch saját társadalmát. A bizonytalanul, kormányos nélkül haladó hajó gyenge jellemű és bűnös lelkekkel van megtömve, így halad az enyészet felé. Kólával öntöttek le egy képet a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállításán. A hét főbűn közül ezen a festményen megjelenik a torkosság, a bujaság és a fösvénység.