Mta Egyben Vagy Kueloen 14
Ezekről azt érdemes tudni, hogy átmenetet képeznek a szószerkezetek és az összetett szavak között. Lehetnek átvitt értelmű ek, például kútba esik 'meghiúsul', csütörtököt mond 'kudarcot vall', illetve jelentésváltozás nélküli ek, például részt vesz, fejen áll, fejbe lő, nyakon vág stb. Vannak olyanok is, amelyek már összetétellé váltak: helybenhagy 'megver', karbantart 'fenntart, gondoz', szemrevételez. A 12. kiadás szerint továbbá egybeírandó a számonkér és a számontart. Ugyanakkor a következő három példa helyesírása változott a 11. kiadáshoz képest: korábban cserbenhagy, útbaigazít és véghezvisz volt a szabályoknak megfelelő írásmód, most pedig a cserben hagy, útba igazít és véghez visz. Mta egyben vagy kueloen 2020. Láthatjuk tehát, hogy (igaz, nem túl nagy számban) vannak olyan összetett szavaink, amelyeknek ige a szófaja. Az igék és bővítményeik (a határozóragos főnevek) jellemzően akkor válnak összetett szóvá, amikor jelentésük teljesen összeforr, együtt lexikalizálódnak, az ige bővítménye igekötővé vagy legalábbis igekötőszerűvé válik.
Mta Egyben Vagy Kueloen 2020
A gyakorlatban azonban igen nehéz megállapítani, hogy a ragos főnév (ha mutat is igekötőszerű tulajdonságokat) igekötővé vált-e. Természetesen olyan is van, hogy nem mutat igekötőszerű tulajdonságokat a főnévi bővítmény, egyszerűen csak a jelentésváltozást érzékeltetjük egybeírással, például karbantart 'fenntart, gondoz' – karban tart 'a karjában tart', vagy nincs jelentésváltozás, csak az íráshagyomány miatt írandó egybe (például kétségbeesik). Igekötőszerű tulajdonság például az, hogy a bővítmény nem csupán egyetlen igei alaptaggal alkot összetételt, hanem több igéhez is járulhat azonos funkcióban: számonkér, számontart. E-nyelv.hu. Ezeket a 11. kiadás még különíratta, de a 12. szerint már egybeírandók. Hasonló a helyzet például a tönkre előtaggal, amely inkább már igetkötőszerű: tönkremegy, tönkretesz, vagy az újjá előtaggal: újjáépít, újjászületik. Nem mutat igekötőszerű tulajdonságokat a korábban egybeírt cserben hagy, útba igazít és véghez visz, itt a ragos főnevek csak egyetlen ige mellett fordulnak elő gyakran.
Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Nyelvészet és helyesírás 2015. szeptember 30. 15:30 A ragos főnévből és igéből álló kapcsolatok helyesírása gyakran okoz problémát, mert nem egyértelmű, mikor kell külön-, és mikor kell egybeírni őket. Kétrészes cikkrosozatunkban egy igen problémás témakört boncolgatunk: miért kell különírni azt, hogy pofon üt, kézbe ad, részt vesz, és miért van egybe az, hogy helybenhagy 'megver' és szemrevételez? Miért kell különírni azt, hogy éhen hal, míg az éhenhalás egybeírandó? Miért írjuk külön azt, hogy nyakon vág, pofon vág, de a nyakon vágás (a szabályzat 12. Mta egyben vagy kueloen 2. kiadása szerint) külön van, míg a pofonvágás egybe? Az új szabályzat megjelenése előtt vízbe fojtás t és vízbefúlás t írtunk (már aki), most már (szerencsére! ) vízbe fojtás t és vízbe fúlás t. Miről is van tehát szó? Próbáljunk meg némi logikát keresni ebben a látszólagos káoszban. Az ilyen típusú szerkezeteket (amelyek egy igéből és többnyire egy határozó-, esetleg tárgyragos főnévből állnak) állandósult szókapcsolat nak nevezzük.