Ökrös Csaba Népzenész
Ötvenkilenc éves korában meghalt Ökrös Csaba Liszt-díjas népzenész – tudatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az MTI-vel. Halálával nagy veszteség érte a magyar kulturális életet, hiszen a sokoldalú szakember egyszerre volt hangszeres művész, zeneszerző, tanár és zenetudós is. Hatalmas munkát végzett el a magyar népzene rendszerezése és népszerűsítése érdekében, a táncházmozgalom első generációjához hasonlóan még erdélyi falusi zenészektől tanult. Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon, az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilencéves korában kezdett hegedülni. Az érettségi után felvételt nyert az egri tanárképzőre, de ezt nem fejezte be, mert meghívást kapott a bostoni egyetemtől, hogy ott hegedűt és magyar népzenét oktasson, majd pedig a Bartók Néptáncegyüttes hegedűse lett tíz évre. Mellette négy évig az Állami Népi Együttesben is muzsikált. Ökrös Csaba Népzenész – Ökrös Csaba (Hegedűművész) – Wikipédia. A népzene gyűjtését még 1976-ban kezdte el Kallós Zoltán irányításával Erdélyben, az ottani prímásoktól sajátította el az autentikus játékmódot.
Ökrös Csaba Népzenész – Ökrös Csaba (Hegedűművész) – Wikipédia
Emlékezetesek az utóbbi években született színházi munkái is: rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, de ő szerezte a Bűn és bűnhődés, a Patkányok, valamint Az öngyilkos zenéjét is – valamennyi a Szkéné Színház előadása. Legutóbb Pintér Bélával dolgozott együtt: ő a zeneszerzője az Ascher Tamás Háromszéken című előadásának. forrás:
Tanulmányait követően a népi hegedűjáték oktatójaként segítette munkánkat, és adta át tudását tanítványainak. Hiteles előadóként, hiteles tudással és hiteles emberként" – búcsúzik Richter Pál, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének vezetője Ökrös Csabától.