Mednyánszky László Csavargó

"Mindenütt és mégis sehol, idegenként és mégis mindenütt hontalanul" – írta magáról a 160 éve született Mednyánszky László báró, a századforduló magyar festészetének titokzatos, karizmatikus személyiségű festőzsenije. Báró Mednyánszky László impresszionista festő 1852. április 23. -án született a Vág menti Beckón (ma Beckov Szlovákia). Ősi nemesi, bárói családból származott. 1870-től a zürichi műegyetemen, 1872-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsban, az École des Beaux-Arts-on Isidore Pils-nél tanult. Mednyánszky László, a csavargó festő - Cultura.hu. Két évet töltött itt a tájképfestői tagozaton, de nem érezte jól magát, és 1874 őszén már a Párizsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt, ezúttal a történeti zsáner tagozaton. Naplójába írott feljegyzéseiből tudjuk, hogy ez az akadémia sem nyerte meg a tetszését. Édesapja be akarta juttatni Munkácsyhoz, aki szívesen fogadta volna, de Mednyánszky puritán természetétől idegen volt Munkácsy életmódja, így nem lett a tanítványa. "Egész nyugtalan életében folyton vándorolt, s a magányba menekülve kereste saját lelki megnyugvását, amelyet valójában sohasem talált meg – írja Bakos Zsuzsa Mednyánszkyról szóló kötetében.

1. Mednyánszky László - Idős csavargó | 48. téli aukció aukció / 75 tétel
2. Mednyánszky László - Csavargó festménye
3. Mednyánszky László megrendítő életműve - Cultura.hu
4. Mednyánszky László, a csavargó festő - Cultura.hu

Mednyánszky László - Idős Csavargó | 48. Téli Aukció Aukció / 75 Tétel

Gyergyádesz László, ifj. : "Csavargó". Mednyánszky László élete és művészete (Kecskemét, 2007) KATALÓGUS A kecskeméti Cifrapalotában 2007. március 20. - április 29. között kiállított Mednyánszky-művek listája I. A Kecskeméti Képtár Mednyánszky-gyűjteménye Ajándék Glücks Ferencnétől (Budapest): 1. Férfifej profilban, 1880-as évek második fele, olaj, vászon, 42x30 cm; Ltsz. : 89. 76. 2. Kurdi Bálint (Nyuli) arcképe, 1882-1885, olaj, vászon, 45x29 cm; Ltsz. 93. 3. Férfi akt, 1887, olaj, dekli, 46x21 cm; Ltsz. 71. 4. Kocsmában ülő, 1900-as évek második fele, olaj, vászon, 162x129 cm; Ltsz. : 84. 64. 5. Ágrólszakadt, 1905-1908 között, olaj, vászon, 120x140 cm; Ltsz. 41. 6. Fejét kezére hajtó, 1910-es évek első fele, olaj, vászon, 72x57 cm; Ltsz. 68. 7. Két öreg csavargó, 1911 k., olaj, dekli, 64x46 cm; Ltsz. 67. 8. Óvár, tus, papír, 30, 5x46, 5 cm, Ltsz. 43. 9. Várrom fákkal, ceruza, papír, 48x31 cm; Ltsz. 108. 10. Hegyi táj, akvarell, papír, 27x42 cm; Ltsz. 66. II. Mednyánszky László - Idős csavargó | 48. téli aukció aukció / 75 tétel. Havas táj híddal, olaj, dekli, 23, 5x32, 5 cm; Ltsz.

Mednyánszky László - Csavargó Festménye

Rövid ideig a Párizs közeli Barbizonban is élt. Tanulmányai befejezése után hazatért Beckóra, ezután felváltva dolgozott Magyarországon, illetve Bécsben. 1884-től Budapesten bérelt műtermet, a külvárosokban találta meg modelljeit. Kritikusan és mély humanizmussal ábrázolta a legelesettebb, legszegényebb, reménytelen sorsú embereket, csavargósorozata hitelességével kelt megdöbbenést (Öreg csavargó, 1880; Csavargófej, 1886; Ágrólszakadt, 1898; Csavargófej, 1905). Mednyánszky László megrendítő életműve - Cultura.hu. Ködös, párás hangulatú tájképein a Felvidéket, a Kárpátok hegycsúcsait és az Alföldet örökítette meg. 1877-ben ő kezdeményezte a szolnoki Művésztelep létrehozását. 1889-től három évig ismét Párizsban élt, ekkori vásznain érezhető az impresszionizmus hatása (Ködös táj, úttal), míg későbbi műveinek hangvétele már a miszticizmushoz közelített. 1897-ben festményeiből a párizsi Georges Petit galériában gyűjteményes kiállítást rendeztek, amelyet a sajtó nagy elismeréssel fogadott. 1900 körül festi az Öreg rabbinus t és a Sylock ot, rendkívüli lélektani megjelenítőképessége tanúságaként.

Mednyánszky László Megrendítő Életműve - Cultura.Hu

A 60 évén túli festő százával készítette háborús jegyzeteit, amelyekből képek lettek. A halottak álomba merültnek látszanak, az erdőszélt mint vadvirágok lepik el a katonasírok fehér keresztjei. Mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és kiszolgáltatottságot. Az emberi nyomorúság mélységeit majd csak Gorkij és Brecht drámái, egyes filmek és a szociofotósok hozzák felszínre a későbbiekben. Rendkívül termékeny alkotó volt, számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten, s a szolnoki Damjanich János Múzeum. A Kecskeméti Képtárban külön kiállítóterem mutatja be a Mednyánszky képeket, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény 12 festményét mondhatja magáénak, számos képét őrzi a Szlovák Nemzeti Galéria [8] Pozsonyban, a nagyőri kastélyban is vannak képei, hisz 1883 -ban, édesanyja halála után olykor ide vonult vissza, főleg nyaranként itt dolgozott. Számos műve került külföldre, például Londonba. Festményeinek, rajzainak száma a 3000-et bizonyára meghaladja, de lehet, hogy a 4–5 ezret is eléri.

Mednyánszky László, A Csavargó Festő - Cultura.Hu

"41 Mind­amellett cinikusan nézve a kritikus vádja a szándéka ellenére értelmezést elősegítő részigazságot is tartal­maz, hiszen Mednyánszky a következőket jegyezte fel magának 1897-1898-ban: "Ma vettem észre, hogy az embereket állatokhoz hasonlóan kell látnom, mint Nyulit, ha részvéttel akarok lenni irányukban. " "Hogy megtaláljuk azt, ami egy fejben érdekes, azaz a lelket, előbb a különböző alaprészeket kell megkeresnünk. A külső alak alatt a megfelelő állatot. Ezután azt kell kutatni, hogy mi volna ennek a fejnek a kifejezése a lel­ki felindulásnak az ő részére lehető legmagasabb fokán. "41 A kiállításunkon szereplő művek közül e kör­ben említhetőek például a Két fej (1900 k., kát. 92. ) és a Két csavargó (1900-1905, kát. 43. ). Magyarországon a csavargók világát ekkor még (de ta­lán még ma is) - bizonyos értelemben természetesnek is tekinthető össztársadalmi reflex részeként - regényes messzeségben, a valódi problémák felvetése és ismere­te nélkül szerették látni. Krúdy ezt az eltávolító effek­tust öntötte formába, amikor a Mednyánszky által "telepingáit" merényi (lásd nagyőri) kastély falait néze­gette: "Ellenben feltalálhatjuk mindazokat a kétes legé­nyeket, akik versenyt fütyörésztek a széllel az ország­úton, akiknek a közeledésére kórusban kezdenek ugatni a kutyák a faluban, akiket nem szabad megnézni a vá­randós menyecskéknek: torzonborzok, akik már olyan­formán járnak itt a földön is, mintha a pokol országút­jait mérnék - mert juthat-e más helyre ily fütykösös Vázlatkönyvi rajz - Gyülekezők (1914-1916, kát.

Élete folyamán számos kitüntetésben, elismerésben részesült: három ízben társulati díjat, Hegyi táj című képéért pedig 1898-ban állami aranyérmet kapott. Rendkívül gazdag életművet hagyott hátra, 4-5 ezerre becsülik elmélyült, humánus ember- és tájábrázoló festményeit, rajzait. Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, ahol 2003-ban addig nem látott méretű kiállítást rendeztek itthoni és szlovákiai gyűjteményekben található festményeiből és grafikáiból. A tárlatnak 180 ezernél több látogatója volt. Tavaly a Virág Judit Galériában állították ki 121 legszebb képét: az anyag nagy hazai és külföldi közintézményektől és jelentős magángyűjteményekből származott.

1877-ben ő kezdeményezte a szolnoki Művésztelep létrehozását. 1889-től három évig ismét Párizsban élt, ekkori vásznain érezhető az impresszionizmus hatása ( Ködös táj, úttal), míg későbbi műveinek hangvétele már a miszticizmushoz közelített. 1897-ben festményeiből a párizsi Georges Petit Galériában a sajtó által nagy elismeréssel fogadott gyűjteményes kiállítást rendeztek. A századfordulón érdeklődése a figurális ábrázolás felé fordult. Megrázó erejű portréin a társadalom számkivetettjeit örökítette meg ( Csavargófej, Öreg és fiatal csavargó), emberábrázolása nemritkán rembrandti mélységű ( Shylock). 1900-ban Galíciában, majd az Adriai-tenger vidékén dolgozott, ebben az időszakban festett képeit ismét sötét árnyalatok és sűrű fény-árnyék hangulatok jellemzik, a kor ellentmondásos világát érzékeltetik. Arcképein nincs táji háttér, tájképein csak elvétve akad emberalak. Az első világháború alatt hadirajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát, Dél-Tirolt. Háborús képein a megrázó emberi tragikum festője, a háború értelmetlenségét bemutatva kegyetlen, embertelen világot ábrázolt, expresszív stílusban ( Szerbiában, Elesett orosz katona).