A Kiskakas Gyemant Felkrajcarja
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A magyar filmszakma 1948-as államosítását követően a Macskássy Gyula vezette magánrajzfilm-műhelyt a HDF-hez csatolták, ahol továbbra is reklámfilmeket készítettek. A kiskakas gyémánt félkrajcárja negyedórás hosszúságával komoly szakmai és technikai előrelépés volt a korábbi 1–2 perces reklámfilmekhez képest. A Rákosi-kor játékfilmjeihez hasonlóan a rajzfilmek esetében is a forgatókönyvek élveztek elsőbbséget a rendezés előtt. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a korabeli híradások, amelyek az állami filmgyártás első rajzfilmjének készüléséről szóltak, Macskássy nevéről nem tesznek említést, kizárólag a forgatókönyvírók, Tóth Eszter és Fekete Edit nevét említik. Míg A kiskakas… harmonizált a korszak ideológiai elvárásaival, a Macskássy-stáb következő filmterve, amelyhez pedig látványtervek és fázisolt mozgásrajzok is készültek, már nem felelt meg a cenzúra követelményeinek. 1952-ben Tihanyi rege címmel az akkoriban a budapesti Bábszínház dramaturgjaként dolgozó Mészöly Miklós a szekszárdi íróelőd, Garay János 19. századi balladáját (A tihanyi visszhang) írta át filmre.
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja
- Kiskakas gyemant felkrajcarja
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja szöveg
- A kiskakas gyemant felkrajcarja
A Kiskakas Gyémánt Félkrajcárja
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (népmese) Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kiskakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császát. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: – Kiskakas, add mekem a gyémánt félkrajcárodat. – Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítése tetejére, elkezdett kiabálni: – Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom. Megharagudott erre a török császár. – Eredj te szolgáló, fogd meg a kiskaklast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban: – Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! – Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába: Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: – Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskaklast, vesd belé az égő kemencébe.
Kiskakas Gyemant Felkrajcarja
A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megintcsak elkezdi: – Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet. Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megintcsak felszállott az ablakba: Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. – Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kiskakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kiskakas: – Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst. Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába: Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. – Eredj te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója febekébe. Akkor a kiskakas megintcsak elkezdi: – Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát.
A Kiskakas Gyémánt Félkrajcárja Szöveg
színes magyar animációs film, 1951, rendezte: Macskássy Gyula, Fekete Edit 16 perc felújítás: HD A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Az ismert tréfás magyar állatmese drámai hangvételű átdolgozása. A szegény özvegy parasztasszony kakaskája a szemétdombon kapirgálva egy csillogó gyémánt félkrajcárt talál. Ám a vidéket hajdúi kíséretében járó kapzsi király azonnal ott terem, és martalócai segítségével erőszakkal elorozza a kiskakas kincsét. A király azonban innentől kezdve képtelen szabadulni a kitartóan kukorékoló jószágtól, mert hiába vetteti kútba, kemencébe vagy darázsfészekbe, az állat varázslatos módon mindent túlél, miután begye felszívja a vizet, amivel eloltja a tüzet, majd felszívja a darazsakat, és ráereszti őket a királyra. A király a felbőszült darazsak elől menekülve a vároromról a mélybe zuhan. A királyon diadalmaskodó kiskakas igazságot szolgáltat a kizsákmányolt népnek: utolsó varázstette, hogy az elorzott kincseket is felszívja, majd a várfokra felrepülve pénzesőt szór a falura.
A Kiskakas Gyemant Felkrajcarja
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját: - Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt. Arany László Magyar népmesék - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1979 Először egy gazdasszony kerül a képbe, akit a szűzzel azonosítok, hiszen se férj, se gyerek nincsen.
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.
Felső szinten értelmezve: Ha szűz vagyok fejben, nem manipulált, tiszta vagyok, akkor természetes, hogy arra törekszem, hogy a másikat segítem. Ha oroszlán a szellemiségem, tehát főnök vagyok, és a beosztottjaimon uralkodom, akkor arra vágyom, hogy minden küzdelmet én nyerjek meg beosztottjaimmal szemben, skorpióként, a Mars uraként. Ha pedig szellemiségem felső szinten Nap-szerű, a másikért uralkodom, felelősséget vállalok érte, akkor félelem nélkül, teljesen hisznek bennem, így legyőzhetetlenné válok. Most fordítsuk meg. Ha szellemiségem ikrek, tehát népszerű, jól értesült akarok lenni, akkor szűz lelkiségem, vágyam az, hogy mindenről legyen annyi felszínes résztudásom, amivel társaságban villoghatok. Felső szinten: Ha az életemmel tanítok, tehát csak olyat teszek, amit fel tudok vállalni, akkor másokat is tudok önmagukért szeretni.