Klímaváltozás Hatásai Magyarországon
Mit gondol a társadalom a klímaváltozásról? A klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez tudnunk kell, hogy az embereknek milyen ismereteik vannak a klímaváltozásról, és hogyan viszonyulnak hozzá (például mennyire érzik magukat érintettnek). A kutatás arra is választ adott, hogy a mai magyar társadalom kitől várja a probléma megoldását (elsősorban a kutatóktól, tudósoktól, kevésbé a kormánytól vagy az egyénektől), illetve arra, milyen a népesség alkalmazkodóképessége az ország egyes térségeiben. A kérdőívvel a kutatók vizsgálták a klímaváltozás esetleges migrációs hatását is. Kiderült, hogy a lakosság a klímaváltozást nem tartja a legsúlyosabb társadalmi kérdésnek a mai Magyarországon. A klímaváltozás egészségügyi hatásai. Mennyire tartja Ön aktuálisnak a következő problémákat Magyarországon? – a válaszok megoszlása a kérdőíves vizsgálat eredményei szerint (a minta nagysága: 3000 fő, a lekérdezés 2015. szeptember–októberben készült). Forrás: Klímaváltozás – társadalom – gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon A projekt az "Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz" program keretében Izlandtól, Liechtensteintől és Norvégiától 175 ezer euró támogatásban részesült az EGT Alapok révén.
- Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon - tudomany.ma.hu
- A klímaváltozás egészségügyi hatásai
- Klímaváltozás hatásai Magyarországon - Zöldblog
Tanulmány A Klímaváltozás Egészségügyi Hatásairól Magyarországon - Tudomany.Ma.Hu
A klímaváltozásnak Magyarországon is vannak, illetve lesznek súlyos hatásai és következményei. Érdemes áttekintenünk, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti erdeinket. A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HATÁSA ERDEINKRE Az egyes fafajok előfordulását és egészségi állapotát alapvetően a termőhelyi tényezők határozzák meg. Ezek alatt mindazon tényezők összességét értjük, amelyek hatnak a növények növekedésére. Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon - tudomany.ma.hu. A hazai erdészeti termőhely-osztályozási rendszer elsősorban az éghajlati tényezőket, a hidrológiai viszonyokat, azaz a talajból származó "többletvíz" mennyiségét és a talaj tulajdonságait (genetikai talajtípus, termőréteg-vastagság, fizikai féleség) veszi figyelembe, de értékel más tényezőket (pl. domborzat, kitettség, lejtés, tengerszint feletti magasság, fekvés) is. A legtöbb fafaj a termőhelyi "optimumon" érzi magát a legjobban, azaz ideális a növekedése és az egészségi állapota. Ugyanakkor az erdei fák nemcsak a számukra optimális termőhelyen fordulnak elő, hanem viszonylag jól alkalmazkodnak a különböző termőhelyi adottságokhoz.
A Klímaváltozás Egészségügyi Hatásai
Illusztráció. Forrás: Pixabay Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – erre hívják fel a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja. Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója, Málnási Tibor, az OKI munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője tanulmánya egy 16 éven át tartó kutatás összegzése. A munkacsoportot Páldy Anna vezette, a tanulmány a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel. Azt írják: a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. Klímaváltozás hatásai Magyarországon - Zöldblog. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek. A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan hőség – olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg.
Klímaváltozás Hatásai Magyarországon - Zöldblog
Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon. Több légkondi kell a kórházakba Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság. A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.
A cikkben konkrét adatokat és tényeket közlünk, mely alapján látható, hogy Magyarországon milyen változások várhatók. Az adatokat több részletben közöljük. Fontos azt tudnunk, hogy a változásokhoz való alkalmazkodó képességünk adja meg a hazai zöldgazdaság irányát. Olyan technológiákat, eszközöket, épületeket és egyéb infrastruktúrákat kell fejlesztenünk és megvalósítanunk, melyek a változó hatásoknak ellenállnak és ezen felül képesek csökkenteni a klímaváltozás okozta negatív hatásokat. Mit jelent ez pontosan? Nem elég az, hogy az épületek kibírják a változó éghajlati hatásokat. Olyan épületeket, technológiákat kell megvalósítani, amelyek csökkentik a hatást, pl. CO 2 elnyeléssel. Az adatok az OMSZ éghajlati és a NATÉR adatbázisából lettek kigyűjtve. 1. ) Átlagos hőmérséklet emelkedés: Az átlag hőmérséklet növekedés viszonyítási alapja az 1981-2010-es időszakra vonatkozó átlaghőmérsékletek. A globális hőmérséklet emelkedés 2021-ben 1, 1 0 C a referencia időszakhoz képest, ez hazánkban már 1, 2 O C. 1901-től mérve megállapíthatók a következő emelkedések.
Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos – precíziós – öntözési módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartama rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat. A klímaváltozás azonban nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké. Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbálják átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye miatt – hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.