Él, Mint Marci Hevesen » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek | Arany János Hídavatás
Mert bizony a betyár inkább Heves megyében zsiványkodott, s a szólás-mondás olyan emberre mutat, aki rövid ideig jól él, de aztán csúfos véget ér.
Él, Mint Marci Hevesen
1816. december 6-án akasztották fel Fegyverneken Zöld Marcit, a betyárt! Berettyóújfalusi nemes Zöld Márton (vagy Zöld Marci, született: 1790 körül – Fegyvernek, 1816. december 6. ) híres alföldi, sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. A magyar irodalomban és ponyvairodalomban az egyik leggyakrabban ábrázolt magyar betyár: magáról Zöld Marciról írt Jókai Mór, Petőfi Sándor, Gaal József és a 20. században Körmendi Lajos is, egyik társáról pedig Vörösmarty Mihály. Felakasztása előtt tett tanúvallomásában röviden így vallott magáról: "Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Él, mint Marci Hevesen. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul... " Már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, többször ült börtönben, bujdokolt.
1810-ben Budaházy Lajos főszolgabíró az akkor 19 éves Zöld Márton tetteit olyan súlyosnak vélte, hogy azok felett a vármegyének kell ítélkeznie: "olyan tetemes a vétek hogy a tekintetes nemes Vármegye által való megítélést kívánja". A megalapozott ítélethez mellékelte a Hadnagyi Szék által készített kihallgatásokat, amelyeket Csőregh István főhadnagy az alábbi összefoglalással küldte meg: "Berettyó Újfalusi nemes Zöld Márton, azonkívül hogy miolta az insurrectióból haza jött, sok tolvajságokról tette magát gyanússá, a közelebb múlt április hónapba micsoda káromlást vitt véghez a nemes Fonyad Jánosné asszonyom házánál az... Él mint marci a hevesen. ide rekesztett Hivatalos vizsgálódásból megtetszik. Ezen kívül a közelebb múlt június 8dikán, a maguk házánál ugyan, de minden igaz ok nélkül miként kínozta meg Berettyó Újfalusi Pap Sándort és micsoda káromlásokat vitt akkor is végbe a... vizsgálódás eléggé megmutatja.
Híd-avatás (Hungarian) Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi! " És kártya perdül, kártya mén; Bedobta... késő visszavenni: Ez az utolsó tétemény: "Egy fiatal élet-remény. " A kártya nem "fest", - a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. ő vándorútnak - Most már remény nélkül, magán - Indúl a késő éjszakán. Előtte a folyam, az új hid, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé föl a komoly hit, S vidám zenével körmenet: Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet. Halad középig, hova záros Kapcsát ereszték mesteri; Éjfélt is a négy parti város Tornyában sorra elveri; - Lenn, csillagok száz-ezeri. S amint az óra, csengve, bongva, Ki véknyan üt, ki vastagon, S ő néz a visszás csillagokba: Kél egy-egy árnyék a habon: Ősz, gyermek, ifju, hajadon. Elébb csak a fej nő ki állig, S körülforog kiváncsian; Majd az egész termet kiválik S ujjonganak mindannyian: " Uj hid! avatni mind! vigan. ki kezdje? a galamb-pár! " Fehérben ifju és leány Ölelkezik s a hídon van már: "Egymásé a halál után! " Facebook letiltott személyek feloldása Arany jános hídavatás elemzés Mi kell a férfinak magyar előzetes full Jogi angol szótár ORIGO CÍMKÉK - kaley Cuoco Szaturnusz plútó együttállás Vegán borok listája S buknak, - mint egykor igazán.
Itthon: Arany János: Híd-Avatás | Hvg.Hu
HÍD-AVATÁS – Arany János Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi! " És kártya perdül, kártya mén; Bedobta… késő visszavenni: Ez az utolsó tétemény: "Egy fiatal élet-remény. " A kártya nem "fest", – a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. Tét elveszett! … ő vándorútnak – Most már remény nélkül, magán – Indúl a késő éjszakán. Előtte a folyam, az új hid, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé föl a komoly hit, S vidám zenével körmenet: Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet. Halad középig, hova záros Kapcsát ereszték mesteri; Éjfélt is a négy parti város Tornyában sorra elveri; – Lenn, csillagok száz-ezeri. S amint az óra, csengve, bongva, Ki véknyan üt, ki vastagon, S ő néz a visszás csillagokba: Kél egy-egy árnyék a habon: Ősz, gyermek, ifju, hajadon. Elébb csak a fej nő ki állig, S körülforog kiváncsian; Majd az egész termet kiválik S ujjonganak mindannyian: " Uj hid! avatni mind! vigan. " "Jerünk! … ki kezdje? a galamb-pár! " Fehérben ifju és leány Ölelkezik s a hídon van már: "Egymásé a halál után! "
A Margitsziget déli csúcsánál egyesülő mindkét Duna-ágra merőlegesen haladó hidat 1935 és 1937 között kiszélesítették. 1844. november 4-én a németek fölrobbantották. 1946 és 1948 között, a háború után kiszélesített formában állították helyre. Arany János a Margitszigetről elnézegette a híd kőpilléreit, vas íveit és alattuk a Duna vizét, s képzeletében a hídavatás ünnepélyével ellentétes látomás jelent meg: a híd éjszakája, melyen eszüket vesztett, szédült öngyilkosok ugranak le a hídról a Dunába. Egy iszonyatos dantei vízió, amelyben mintha az elkárhozók csoportjait látnánk… Témáját Arany a nagyvárosi életből, a szomorú valóságból veszi: a fejlődő kapitalizmusban Budapest két végletnek a színterévé vált: az egyik a csillogás és a gazdagság, a másik a lélekölő robot és a nyomor. Mindkét véglet kitermelte a maga elkeseredett, reményvesztett öngyilkosjelöltjeit. Tehát a versnek sajnos van valóságalapja, abban az időben ugyanis ugrásszerűen megnőtt az öngyilkosságok száma, ami az átalakulóban levő társadalom által okozott megrázkódtatásnak volt köszönhető.