Nem Kell Japánig Menni Egy Igazi Szamurájkardért | National Geographic
Kovács András Katana Gf66
András A kincsesbányai Hattori Hanzo - - Székesfehérvár Online Magazinja Fotó: Solymos Ákos Kívülről semmi különös: egy átlagos falusi ház a fejér megyei Kincsesbányán, az udvara azonban egy valódi japánkertet rejt. Az ide látogatók nem csak a lakók vendégszeretetét élvezhetik, de a kiállító terem falain díszelgő, tradicionális eljárással készült japán kardokat és késeket is megcsodálhatják. Mindegyiknek megvan a maga története, hiszen ezeket a katanákat, wakizashikat és tantókat nem gépekkel gyártják; a sok különleges harci eszköz egytől-egyig Kovács András kitartó kétkezi munkájának eredménye. Kovács András Katana, Kern András Fia Meghalt. Fotó: Kovács András András több mint húsz éve foglalkozik szamurájkardok készítésével és több száz éves darabok restaurálásával. A családi otthon egyik zugából kialakított műhelyben hónapokon keresztül tökéletesítget egy-egy kardot. Amikor pedig a kemény munka mellett egy kis feltöltődésre vágyik, nem kell messzire elvonulnia, hogy kipihenje magát; szabadidejét saját tervezésű japánkertjének gondozásával és csinosítgatásával tölti.
Kovács András Katana Sword
Kovács András Kardkovács - Katana kovácsolás tanítványommal - YouTube
Kovács András Katana Gf76
Az edzés (a penge megedzése) után ugyanis olyan kemény a köpeny, hogy könnyen eltörne a kard. A japán típusú acél sajátossága egyébként, hogy a nyújtás során meggypiros állapotában kell hevíteni, mert akkor nyúlik az anyag. Ha ennél magasabb hőfokra hevítjük, akkor hiába kalapáljuk, nem történik semmi. Érdekesség, hogy ezzel szemben az európai, nyugati acélok sárgás állapotukban tudnak kényelmesen nyúlni" – árulja el András, aki három hétig napi 6-7 órán keresztül seizában, vagyis térdelő helyzetben ülve végzi ezt a munkafolyamatot. A tradicionális kovácsolás után jön a reszelés, ami megadja a penge végleges geometriai formáját, majd a hőkezelés előkészítése során a pengét bekenik egy agyag, homok, faszénhamu és faszénpor arányos keverékéből álló masszával. Kovács andrás katana gf76. A kard éle mentén egyetlen filmréteg agyagot hordanak fel, a penge többi részén pedig 2-3 mm vastagságú agyagot kennek szét, ami azért fontos, mert csak a kard élét kell keményre edzeni. "Miután az agyagréteg megszáradt, a kardot a tűzbe helyezve edzési hőmérsékletre, vörösre hevítjük a pengét, majd vízbe mártjuk.
A tamahagane öntése és kovácsolása komoly műfaj; ha nagyon könnyen meg lehet munkálni, az azt jelenti, hogy kevés benne a szén, amikor pedig túlságosan könnyen törik az alapanyag, az túl nagy széntartalomra utal. Meg kell találni az arany középutat" – teszi hozzá a kardkovács. Hevítés pengenyújtáshoz. Fotó: Sáfár-Williams Zsófia A kovácsolás tradicionális testhelyzetben, seizában történik. Kovács andrás katanas. Fotó: Sáfár-Williams Zsófia "Amikor az acél a magas hőfok miatt hiccel, vagyis csillagszórózik a tűztérben, akkor kiveszem és kis ütésekkel egybedolgozom a tömböt. Egészen addig kell kovácsolni, amíg egy téglalap formát kapunk. Ezután félbevágom az anyagot és visszahajtom, majd ismét eggyé kovácsolom. Általában 5-6 óra kalapálással jutok el odáig, hogy félbevágom, ami géppel mindössze húsz perces munka lenne. Legalább tízszer meg kell ismételni ezt a folyamatot ahhoz, hogy magas rétegszámot kapjak és homogenizálódjon az acél. A megmunkált anyag a külső köpeny (kawagane), ami a penge keménységéért és a vágóélért felel.