Csulai Móré László | Móré Család. (Csulai És Dadai †.) | Nagy Iván: Magyarország Családai | Kézikönyvtár
A bortrezor mellett, a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet hoztak létre. Érdekességnek számít, hogy Magyarországon jelenleg harmadikként itt csodálkozhatnak rá a régmúltra a látogatók, a felszerelt öt kronoszkóp segítségével. Ezek azt mutatják, hogy milyen lehetett több száz évvel ezelőtt a vár fénykora. A műemlék épületegyüttes mellett színpadot és mobil nézőteret is építettek, ahol nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosítanak kedvező feltételeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonságnak számít, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított sétányt. Esténként pedig a távolból is szembeötlő fényeket nyújtó díszkivilágítás gyakran megállásra készteti az erre utazókat. A 15 millió éves kő A megújult kisnánai vár terei új rendezvények helyszínei lettek, ahol a hagyományos nyári programok - mint a nemrég tartott várjátékok vagy a baracknap - mellett újak is helyet kapnak. Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007) | Könyvtár | Hungaricana. A vár esküvőkhöz is ünnepi hátteret kínál. A hagyományőrző programok kedvelőit szintén új eseményekkel várják a jövőben.
Csulai Móré László Lovász
Tudható családfájok így áll: Móré N. ; Péter 1494. ; I. György belgrádi bán 1505. (Dóczi Kata. ); Fülöp pécsi püspök elesett 1526. ; László 1514. 1537. (Bakos Magdolna. ); N. ; N. ; II. György 1514. ; Erzse. Csulai móré lászló lovász. ; Kata. ; Bora. Móré János (tán László nak fia) szintén e családbéli, 1549-ben Léva várában fogatott el Salm hadvezér által, mint a rakonczátlan Balassa Menyhért egyik híve. Jánosnak, ki Szatmár vármegyében is birt, neje Dersffy Margit volt. Benne a család kihalt. Más Móré családból valónak látszik származottnak azon Móré Péter, Várday Péter kalocsai érsek kalocsai házának gondviselője, ki ura pénzével s drágaságaival együtt 1496-ban a Szerémségbe szökött. Valamint azon Móré Mihály is, ki 1521-ben mint Belgrád egyik kapitánya, e várat a törököknek árulással föladta.
A XV. és XVI. században szerepelt, és kihalt. György 1492-ben lett szörényi bán, bátyja helyébe, ki a szörényi várát ostromlott törökökön vett győzelem után török fejekkel rakott két szekeret indított Budára a diadal jeléül, de utjában meghalván, azt György teljesíté, ki 1505-ben mint belgrádi bán volt jelen a rákosmezei országgyűlésen. Nemzeti hősök, vagy címeres gazemberek? Kirándulás Kisnána várába - Helló Magyar. E György 1514-ben már nem élt és neje Dóczy Katalin, akkor már Losonczy Zsigmond neje volt; midőn Györgynek fia László testvérei György, Erzse, Kata, és Borbála nevében is megnyugtatja mostoha atyjokat, nevezett Losonczy Zsigmondot, hogy néhai atyjok Móré György utáni ősi javaikat tőle megkapták. Györgynek fia László ifju korában II. Ulászló király udvarában forgott, először 1514-ben a kurucz háborúban Bornemisza János alatt fogott fegyvert. Jelen volt 1526-ban Mohácsnál unoka testvérével Fülöp püspökkel. 1527-ben I. Ferdinánd király részén állt; azonban utóbb a fegyvernyugvás ideje alatt főleg a dunántóli vidéken rablásokkal vádoltatván, Palota várában ostrom alá vétetett, ő ugyan a várból elillant, de tömérdek kincseivel fia s leánya is elfogatott.