Moldovan István Festőművész
- Moldován István festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1981) | Arcanum Digitheca
- Felhívás – Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeum
- Hortobágyi-Káplár-Miklós-Nemzetközi-Művésztelep – Symposion Portál
- Ismeretlen Budapest: Százéves fényképész és festőnő a város felett | 24.hu
Moldován István Festőművész Kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1981) | Arcanum Digitheca
Színes filctoll-rajzok sokasága született meg. Lehet, hogy ez a jegyzetelő kedvtelés, amely a természethez közelítette ismét, vagy a salgótarjáni kórház madáralakjai, pihentető élőlényei fordították figyelmét a könnyebb, játékosabb témára. Az is lehet, hogy új tájakat fedezett fel, és a Dunántúl falvainak, városainak emléke mellé az Alföld megvesztegetően vonzó látványa adott inspirációt. Talán hosszabb kanadai tartózkodása dobta vissza nagy erővel a táj háborítatlan szépségéhez, ezt nehéz pontosan megállapítani. Fokozatosan visszatért festészetében az élőADATOK: Kolozsvárott, a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán, a Szabadiskolában Thorma János és Krizsán János mestereknél tanult. Hortobágyi-Káplár-Miklós-Nemzetközi-Művésztelep – Symposion Portál. Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendéke. Kiállított minden hazai tárlaton, külföldön: Moszkvai Biennálé, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál, Torontó. 1960. Franciaország, Olaszország; 1961. Szovjetunió; 1969. USA, Canada, Anglia; 1980.
Felhívás – Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár És Múzeum
Kiváló gyűjtői darab. Áraink az ÁFÁ-t tartalmazzák. Révi Judit: Csak jó embernek adom el. Színkép, 1983. 9. 12-14. o. Szentandrássy István. In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. Budapest, Ismeretterjesztő Filmtársaság, 2002. T. E. (Tóth Elemér): Szentandrássy István képeiről. Romano Nyevipe, (1) 1986. o. Zselensky T., Péter: Földből lettél és a Földdé leszesz. Amaro Drom, (2) 1992. 11. 18. Moldován István festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1981) | Arcanum Digitheca. o. Villon balladái. Faludy György átköltésében. Budapest, Officina, 1937. 90 o. Villon, Francois: A Nagy Testamentum. Fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzetet írta Vas István. Szántó Piroska rajzaival. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1957. 282 o. Villon, Francois összes versei. A teljes Villont fordította, a tanulmányt és a jegyzeteket írta Mészöly Dezső. Budapest, 1980. Magvető Kiadó, 389 o. Wagner István: Szentandrássy és társai. Magyarország, 1995. (október 6. )
Hortobágyi-Káplár-Miklós-Nemzetközi-Művésztelep – Symposion Portál
Inzertszöveg: Művészeti díjak (Drahos Kálmán, Farkas Kálmán) Elhangzó szöveg: Az országház Vadásztermében Aczél György miniszterelnökhelyettes adta át az új kiváló és érdemes művészeknek kitüntetésüket. Kiváló művész lett Egri István, a Nemzeti Színház színészrendezője, Ilosvay Varga István festőművész, Lukács Margit színművésznő és Sinkovits Imre színművész. Az érdemes művész címet többek között Moldován Stefánia, az Állami Operaház magánénekese, és Vancsa Lajos filmoperatőr kapta meg. Az irodalmi és művészeti díjakat Orbán László államtitkár adta át. József Attila-díjat kapott többek között Karinthy Ferenc író. Jászai Mari-díjat Lehoczki Zsuzsa színművésznő és Tahi Tóth László színművész kapott. Balázs Béla-díjjal tüntették ki Ragályi Elemér filmoperatőrt és Glósz Róbertet. Liszt Ferenc-díjat kapott Lehotka Gábor orgonaművész, akinek játékát a kőszegi hangversenyen örökítettük meg. Marton Frigyes, a Rádiókabaré népszerű rendezője Jászai Mari-díjat kapott. A Rádiókabaré egyik műsorszámát elevenítjük fel, Sinkovits Imre kiváló művésszel.
Ismeretlen Budapest: Százéves Fényképész És Festőnő A Város Felett | 24.Hu
Napra pontosan három évvel ezelőtt regisztráltam a Köztérkép oldalán. Tisztán emlékszem, hogy Nádor Judit és Török János pécsi keramikusok köztéri alkotásairól keresgéltem információkat, amikor szembejött ez az oldal. Bevallom őszintén, korábban nem ismertem. Valamilyen indíttatásból regisztráltam. Gondoltam jó "buli" lesz fenti kettő művész feltérképezetlen alkotásait felkutatni. Az első pár műlap elkészülte után azt sem tudtam, hogy mit fotózzak, mit keressek, miről készüljön műlap. Egyre jobban beleástam magam különböző adatbázisokba, újságcikkekbe. Folyamatosan bővült és bővül azóta is a listám a "köztérképezendő" alkotásokkal. Igazi kis "Columbo-nak" érzem magam, amikor egy-egy régi - talán már elpusztult, lebontott - alkotás esetén az apró kis mozaik információkat összevadászgatom innen-onnan. Többször van olyan, hogy nem akar összeállni a kép és feladom, félreteszem, de valahogy mindig újra és újra a látómezőmbe kerül, próbálom nem elengedni és "döglött akta" státuszba tenni a táblázatban.
S a kapcsolatokból, a sokféle megfigyelésből rendre meg is születtek a képek, amelyek a gép és ember összeforrottságát, a munkából hazatérők környezetét, vagy az emberek új vonásait örökítették meg, felvillantva azokat az összefüggéseket, amelyek arra a közegre is utalnak, amelyben alakjai élnek, változnak, teljes emberré formálódnak. Egyenletes színadású, szigorú formákra emlékezhetnek a kiállításlátogatók, nagy lélekzetvételű, de tudatosan lényegre szorítkozó kompozíciókra, a tömör falak építéséhez hasonló alkotómódszerre. Igaz, ezekben a festményekben valamilyen önféltő tárgyilagosság, visszatartott érzelem is jelentkezett, típusformálásnak az a módja, amely a dekoratív rendbe egyforma értékkel sorolja be az embert és a tárgyat, s az egyéni jegyeket, lelkiállapotokat az egész kép hangulatának rendeli alá, a cselekvést a ritmussal, vagy éppen a higgadt, mozdulatlan felületekkel fejezi ki. Talán a tematikai és formai szigorúság, az önfegyelmezés fárasztó és megmerevítő módszere tette szükségessé a pihenés óráiban a rajzolást.