Saját Tőke Emelés
Amennyiben a társaság további működése során a saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tagok részére, illetve akár a jegyzett tőke emelésére is fordítható. A törzstőke más módon való biztosítása történhet értékhelyesbítés alkalmazásával, feltéve ha van olyan eszközünk, melyre alkalmazni tudjuk az értékhelyesbítés intézményét. Értékhelyesbítés akkor alkalmazható, ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Értékhelyesbítés az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél tudunk alkalmazni. Az értékhelyesbítés összegének megfelelően értékelési tartalékot képzünk, ami emeli a saját tőkénk összegét, viszont ebből a tőke elemből nem tudunk jegyzett tőkét emelni. Abban az esetben, ha a fenti lehetőségek közül egyikkel sem tudunk élni, és a jegyzett tőke nagysága megengedi (vagyis magasabb a jegyzett tőke összege, mint a kötelező minimum jegyzett tőke összege), a jegyzett tőkét leszállíthatjuk.
- Saját tőke, jegyzett tőke – Könyvelő iroda | Könyvelés | Adótanácsadás
- Jegyzett tőke emelés tagi kölcsönből – Jogi Fórum
Saját Tőke, Jegyzett Tőke &Ndash; Könyvelő Iroda | Könyvelés | Adótanácsadás
A társasági szerződés módosításakor, a jegyzett tőke megemelésekor erre is érdemes figyelni, hisz egy tartósan veszteséges vállalkozásnál már nem biztos, hogy a 3 millió forintra történő jegyzett tőke emelés elégséges a saját tőke követelmény megfelelésének is. A Gazdasági Társaságokról szóló törvény a Kft-k és a Rt-k esetében ír elő a társasági formára kötelező bejegyzett tőke minimum összeget. A Kft-k esetében a törzstőke eddig nem lehetett kevesebb 500 ezer Ft-nál – ez változik majd március 15-től 3 millió forintra –, míg a zártkörűen működő Rt-nél 5 millió Ft, a nyilvánosan működő Rt-nél 20 millió Ft az alaptőke minimum. A GT. 51.
Jegyzett Tőke Emelés Tagi Kölcsönből – Jogi Fórum
Ha nem a saját tőkén feletti vagyonból akarja, hanem újabb befizetéssel, akkor ezek szerint az lenne a legjobb, ha visszafizetné a cég a tagi kölcsönt, aztán elhatározná a taggyűlés, hogy tőkét emel, majd elmennének a bankba, befizetnék egy elkülönített számlára a pénzt, elmennének a taggyűlési jegyzőkönyvvel az ügyvédhez, aki a banki igazolás és a jegyzőkönyv birtokában beadja a papírokat a cégbírósághoz. Vagy először az ügyvéd, aztán a bank? Vagy nem is jó szakmailag az "eszmefuttatásom"? 2006. 16. 21:19 Valóban, a társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket befizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetôk a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. Mindez azért nem egyszerű technikai lépés, hiszen ha a saját tőke nem sokkal magasabb, mint a tagi kölcsönök összege, és vannak tartozásai a cégnek, akkor nem egyszerű törzstőke-emelés a megoldás, hanem vagy pótbefizetés, vagy emelés és leszállítás. Mindenesetre a befizetés igazolására az eljáró ügyvédnek szüksége lesz.
§ (2) bekezdés b) pont] a foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyi jövedelemadó alap után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 9, 5 százalékos nyugdíjbiztosítási (magán-nyugdíjpénztár tag esetében 1, 5 és 8 százalék tagdíj), valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ – 2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint figyelembe vételével kell levonni. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó alap nem esik biztosítási kötelezettség alá, a kifizetőt társadalombiztosítási járulék helyett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Vagyoni értékű jog Vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakás és helyiség bérleti joga (ide nem értve az ágybérletet és albérletet), az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga A vagyoni értékű jog értékesítése nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.