Rogerius Siralmas Ének
2004. december 30. 18:15 URL: Az Itáliából származó magyar főpap a szerzője a Siralmas ének (Carmen Miserabile) című gestának, amely a tatárjárás eseményeinek legfontosabb forrása, korát meghaladó mű. A Carmen Miserabile első kiadása Terre Maggioréban, Apuliában született, 1205 környékén. 1232 és 1244 között Pecorari Jakab püspök, bíboros, és pápai legátus, majd 1244-től 1249-ig az angol Toletanus János bíboros káplánja volt. Magyarországon,. Különféle egyházi megbízásai révén gyakran járt Magyarországon - 1233-ban járt először -, s ennek köszönhetően jól megismerte az ország politikai viszonyait. Jelentős szerepet játszott a beregi egyezmény előkészítésében, és valószínűleg ezen tevékenységének is köszönhetően, Nagyváradon főesperesi javadalmat kapott II. András magyar királytól és IX. Gergely pápától, amit 1241 és 1243 között viselt. Rogerius, a tatárjárás krónikása » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely » Panteon. 1241-ben Nagyvárad püspöke, Benedek a tatárok ellen vonult, de Rogerius Nagyváradon maradt. Egymás után értesült a magyarok vereségeiről és Várad alatt saját szemeivel is láthatta a félelmetes ellenséget.
- A magyarok krónikája / Siralmas ének (könyv) - Thuróczy János - Rogerius mester | Rukkola.hu
- Rogerius, a tatárjárás krónikása » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely » Panteon
A Magyarok Krónikája / Siralmas Ének (Könyv) - Thuróczy János - Rogerius Mester | Rukkola.Hu
Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. A magyarok krónikája / Siralmas ének (könyv) - Thuróczy János - Rogerius mester | Rukkola.hu. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott…
Rogerius, A Tatárjárás Krónikása » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Műhely&Amp;Nbsp;»&Amp;Nbsp;Panteon
Mészöly Gedeon. Budapest, 1939. ) Magister Rogerius: Carmen miserabile. Lateinisch-deutsch. Eisenstadt, 1979. /Burgenländische Bibliothek. / (Németül. ) Rogerius mester Siralmas éneke. In A tatárjárás emlékezete. Szerk. Katona Tamás. Horváth János. Budapest, 1981, Magyar Helikon, 111-148. /Bibliotheca Historica. ) Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen. Übersetzt, eingeleitet und erläutert von Hansgerd Göckenjan und James R. Sweeney. Graz-Wien-Köln, 1985, 132-186. /Ungarns Geschichtsschreiber, 3. / (Németül. ) Fontosabb szakirodalom Turchányi Tihamér: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. Századok, 38 (1903) 412-430., 493-514. p. Horváth íános: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest, 1954, 239-254. p. Almási Tibor: A Siralmas ének kézirati hagyományának néhány problémája. Acta Universitatis Szegediensis de Attila]ózsef nominatae. Acta Historica, 84 (1987) 51-56. p. Almási Tibor: Megjegyzések Rogerius magyarországi méltóságviseléséhez.
Skolasztikus dialektikus módszerével és magas stilisztikai készségével kimagasló alkotása a magyarországi történeti irodalomnak, melynek kortörténeti illetve emlékirati válfaját képviseli. A tatár katasztrófát az oknyomozás módszerével - saját korához képest rendkívül korszerű módon - társadalomtörténeti okokra vezette vissza, s az okokat az 1230-as évek magyarországi társadalom fejlődésében jelölte meg. Az ország erejének és ellenálló képességének meggyengülését a király és a magyar előkelők között húzódó ellentétekre vezette vissza. A gesta szövege először Thuróczy János 1488-ban Brünnben megjelent krónikájában, annak függelékeként látott napvilágot. A forráskritikai kutatások filológiai eszközök segítségével bebizonyították, hogy e kiadás alapjául nem az eredeti, 13. századi szövegváltozat szolgált - ez nem maradt fenn -, hanem annak valamely későbbi másolata.