Győr750 - Latabár Endre - Győri Hírek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Latabár Endre ( Kiskunhalas, 1811. november 16. – Miskolc, 1873. július 10. ) színész, rendező, színigazgató, műfordító. Tartalomjegyzék 1 Pályája 2 Élete 3 Főbb szerepei 4 Főbb fordításai 5 Irodalom 6 Források Pályája 1831 -ben a debreceni Jogakadémia hallgatói státuszát feladva csatlakozott Kilényi Dávid társulatához. Operát is játszó együttesekkel fellépett Kassán, Kolozsvárott, Pécsett és más helyszíneken is. Énekhangja a tenor volt, bár néha más szólamot is elénekelt. Színművekben főleg szeleburdi gavallérokat és fiatalemberek humoros szerepeit alakította. Mivel az operaelőadások során hangját túlerőltette, ezért 1838 után már csak mint operarendező, karmester és korrepetitor munkálkodott. 1842 -ben a Nemzeti Színházhoz beadott pályázata nem sikerült, így saját társulatot hozott létre, amit több, mint 30 évig irányított. 1849 után fontos szerepet játszott a vidéki színészet újjászervezésében és továbbélésében. Larabar endre idegenvezető az. 1854 -ben felavatta társulatával a szabadkai, 1857 -ben a miskolci színházat, ahol kisebb-nagyobb kihagyásokkal 1861-ig működött, ezután még Győrött és Szegeden is sikereket ért el.
Larabar Endre Idegenvezető A La
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. 1811. november 16-án született Kiskunhalason Latabár Endre színész, karnagy, színházi igazgató, a XIX. századi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, a legnagyobb magyar színészdinasztia megalapítója. Köznemesi családból származott, szülei jogi pályára szánták. A debreceni jogakadémián tanult, de "kiugrott" és beállt vándorszínésznek Kilényi Dávid társulatába. Latabár Endre Gyula - Wikiwand. Kassán, Kolozsvárott, Pécsett és más városokban lépett színpadra, elsősorban operák tenorszerepeiben, a prózai darabokban szeles gavallérokat és fiatal komikus szerepeket alakított. Hangját idővel túlerőltette, ezért 1838-tól mint korrepetitor, karmester és operarendező működött. 1842-ben - miután sikertelenül pályázott a Nemzeti Színházhoz - önálló társulatot alapított, kisebb megszakításokkal 31 éven át volt igazgató. Latabár Endre nevéhez fűződik az 1849 utáni vidéki színházi élet fellendítése. 1854-ben társulatával ő avatta fel a szabadkai, 1857-ben pedig az 1843-as tűzvész után újjáépített miskolci színházat, amelynek kisebb megszakításokkal aztán négyszer volt direktora.
Larabar Endre Idegenvezető Az
Főbb szerepei Udvornik ( Katona József: Bánk bán, az ősbemutatón) Almaviva ( Gioacchino Rossini: A sevillai borbély) Elek ( Kisfaludy Károly: Csalódások) Törvényszéki elnök (Szigeti József: Viola) Jupiter ( Offenbach: Orfeusz az alvilágban) Főbb fordításai Vincenzo Bellini: Norma Franz von Suppé: Szép Galathea Szép Heléna Irodalom Báthory Románcsik M. : Magyar színészek és színésznők életrajzai (Kassa, 1883) Molnár Gál Péter: A Latabárok (1982). Források Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. #3, Balatoni Hajózás Komp, Dr strange hd magyarul. ISBN 963-05-6635-4 On-line elérés Magyar életrajzi lexikon
Apukát mindig fogadóbizottságnak kellett várnia, itt a lift előtt, és búcsúzóbizottságnak kellett kikísérnie sűrű jókívánságok közepette, amikor előadásra ment.