Családi Kör
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. december 21. csütörtök 19:22 Van valami erőlködés és izzadságszag abban, ahogy az irodalmat a mai közönséghez közelíteni kívánván klasszikus művek átírására ösztökélik az írókat és az írogatókat. Lehet benne némi pedagógia is: hiszen aki nekiül átírni a Családi kört, az nyilván előbb elolvassa, fölveszi a ritmusát, hasonló rímeket keres – tehát kicsit elmélyül a szövegben. De mégis. Az átírás műfaja ősrégi. Travesztiának nevezi a folklorisztika: "az irodalmi műveket vagy más közismert szüzséket célba vevő karikatúra, szatíra egyik változata, amely a gúny tárgyává tett eredeti témát torzított formában, alantas hősökkel, rossz stílussal, verseléssel stb. Keserédes paródiák | Magyar Idők. adja elő, és a tartalom és forma rikító disszonanciájával nevetséges hatást kelt. Rokon műfaja a paródia, de abban a téma változik kisszerűvé, torzzá, és a forma marad változatlan. " (Világirodalmi lexikon) Nekem ezt jelenti a travesztia és rokon műfaja, a paródia, s ezt gyakoroltam én is, mint mindenki gyerekkorában, amikor kegyetlenül torz formában "átköltöttük" Petőfit, Aranyt.
Keserédes Paródiák | Magyar Idők
/ Számos irodalmár tart ott szép beszédet. / Én meg hallgatom a sok sületlenséget. / Végül már csak egy kis nyugalom kellene. / Hajdan ezt akartam? Akarta a fene. " A travesztia e kifejletével egyetértek: akarja a fene!
CsaláDi KöR
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.