Volt Egy Török Mehemed
Tímea Nagyné Kele, 2010. máj. 5. 5:09 Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Csudálkozik Mehemed, "Ilyenek a tehenek? Volt egy toeroek mehmed 11. " Én vagyok a Mehemed, Mi vagyunk a tehenek. Számlálgatja Mehemed, Hány félék a tehenek. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret, feketét, tarkát, Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed, S felrúgták a tehenek!
Volt Egy Toeroek Mehemed Enek
A tippek nagyrészt megegyeznek azokkal, amiket a több mint százezer taggal bíró brit kirándulószövetség, a Ramblers szedett össze. A legfontosabbak: Ne térjünk le a kijelölt útvonalról. Ha kutyával vagyunk, vezessük pórázon, de ha a tehén támadni készül, engedjük el. Soha ne közelítsük meg a borjakat, ne próbáljuk őket megsimogatni, ne sétáljunk be közéjük és az anyjuk közé. Mozogjunk halkan és nyugodtan. Próbáljuk tartani a 20-50 méter távolságot az állatoktól. Ne ijesszük meg a teheneket. Ha fenyegetővé válik a helyzet, ne fordítsunk hátat az állatnak, és lassan, csöndben, hátrálva hagyjuk el a területet. A kutya sorsára hagyására vonatkozó tanács elsőre kegyetlennek tűnhet, de valójában így a gazda és a kutya is jobban jár. Volt egy toeroek mehmed 5. A tehenek nagyobb fenyegetésnek érzékelik a kutyákat, mint az embereket, és a póráz nélküli, szabadon engedett kutya elég gyors kell legyen ahhoz, hogy el tudjon menekülni. Sose látott tehenet Fogalmam sincs, mielőtt hozzánk került, a befogadott foxikeverék kiskutyánk látott-e tehenet, de amikor tavaly nyáron a karintiai Alpokban kirándultunk, nem sok jelét adta az óvatosságnak.
450 éve megszületett egy korszakalkotó építmény, amit a mai napig megőrzött számunkra a szőke folyó. Csodás érzés a múltba révedni, miközben ezeket a több száz éves tölgyfacölöpöket szemléljük. 1552-ben a törökök elfoglalták Szolnokot, majd 1562-ben a debreceni ácsok munkával fizették meg adójukat, és Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására megépítették a 110 méteres szolnoki hidat. Ez volt az első állandó folyami híd a Tiszán, sőt Magyarországon is. A hídépítőknek nem volt könnyű dolguk, mivel a Tisza áradáskor gyors folyású, télen pedig nagy jégtáblákat is sodor magával, melyek roncsolják a pilléreket. Az 1500-as években a helyben fellelhető építőanyag a fa volt, ez azonban nem volt alkalmas hídépítésére. Az örök barátság hete. Az első hidat a Tiszán az északi területről úszatott kemény tölgyfából építették. Kő nem jöhetett szóba, mivel az legközelebb a Mátrában volt, ennek a szállítása túl drága lett volna. A híd építéséről a legfontosabb forrás a Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak 1562. május 29-én írt levele: "…A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és – ahogy mondják – nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala. "