Széchenyi István Hitel

"Homály és tévedés elhárítása végett az olvasót mindenekelőtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést: hitel; azon értelemben veszem, melyet a közéletben a "creditum" jelent…" 185 éve, 1830. január 28-án jelent meg Széchenyi István Hitel című műve, amely a magyar reformmozgalom programjává vált. "A múlt elesett hatalmunkbúl, a jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hiábavaló reminiscentiákkal, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz! " Széchenyi István gróf a 19. század első felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom egyik kezdeményezője és legjelentősebb személyisége volt. 1815 és 1825 között többször bejárta Nyugat-Európát, és a fejlett polgári államokban tapasztaltak alapján több területen is változtatni kívánt az elmaradott hazai állapotokon. 1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket, 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet.

1. Megjelent gróf Széchenyi István Hitel című munkája » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon
2. Széchenyi István: Hitel (idézetek)
3. Hitel · Széchenyi István · Könyv · Moly

Megjelent Gróf Széchenyi István Hitel Című Munkája » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Ezen A Napon

Azt is mondta, hogy "a Hitel nem csupán a gazdasági értelemben vett kreditről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy higgyünk és tudjunk hinni egymásnak. Buday Miklós szerint az önismeret fontosságától a másik meghallgatásának jelentőségéig komoly erkölcsi kérdések és alapvető emberi mondanivaló szövi át a művet. A Hitel emellett kiemelt figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok megőrzésére is, mivel Széchenyi István hiszi, hogy nem lehet egy az egyben átvenni angol, német vagy francia példákat. Mindenki Hitele A magyarításra főleg azért volt szükség, mert a Hitel Széchenyi későbbi műveihez képest is nagyon régies, és szótár nélkül alig értelmezhető, ezért a nehézkes szöveggel nagyon kevesen képesek megbirkózni. Az eredeti szöveg átírásán Buday Miklós mellett öt másik szakértő (Dudás Márta, Horváth Attila, Velkey Ferenc, Kovács Anna és Rigó Mihály) dolgozott egy egész éven át. Buday Miklós egyébként mindenkinek ajánlja a Hitel -t, aki szeretne javítani a sorsán. Az új kötetet egyébként rengeteg jegyzettel és kísérőtanulmánnyal látták el.

Széchenyi István: Hitel (Idézetek)

Ehhez a nemes célhoz az Alapítvány az idei évben megkereste az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. -t (OFFI) fordítási és terminológiai együttműködés kialakítására. Az OFFI egész Európában egyedülálló szakmai múltra tekint vissza. Az állami fordítószolgálat története 1869-ben indult, Széchenyi művének megszületése után 39 évvel állították fel a "Központi Fordító Osztályt", így az OFFI immár több mint 150 éves fordításszakmai hagyományokat ápol a magyar jogi és hivatali (modern terminológiával közigazgatási) szaknyelvet illetően. Mind az OFFI vezetése, mind az Alapítvány elnöke kölcsönös előnyöket látnak az együttműködésben. Éppen ezért mint szerződő felek 2020 októberében megállapodtak abban, hogy keretszerződést kötnek a Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven című könyvének magyar nyelvről angol nyelvre történő szakfordítási, illetve egyes lefordított részeinek lektorálási feladataira. Az alapítvány együttműködik a New York-i Széchenyi István Társasággal, amelynek programjában szintén szerepel a Hitel angolra fordítása.

Hitel · Széchenyi István · Könyv · Moly

Megjelenik: Krónika Videómagazin.

Összefoglaló Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba, s előítélet eligazítására. Hogy küzdelmeiben Széchenyi magát és az országát is nagyon egyedül érezte az bizonyos. Az egye­düllét érzete ma sem ismeretlen, történelme folyamán a magyar ezt nagyon sokszor érezte, "bőrén tapasztalta". Tudta ő is, hogy a magunk erejéből építhetjük csak fel a nemzet jövőjét. "... senki a tágos világon rajtunk segíteni nem fog, ha értelmi súlyunk s férfiúi tenyerink nem; s így az értelmi súlyt, mely megint Nemzetiségünket ne­mesíteni s emelni fogja, jobban-jobban kifejteni s a ha­zánkban lévő számos henye kezet egyesítni; szóval: a nemzeti tétek rugósságát, vagy a közlelket felébreszteni, az amit akarunk. " (Világ, 327-328, vagy egy más megnyi­latkozásban: "mzetnek erénye s felsőbbsége csak annyiban van, amennyiben lehető legtöbb tagja ugyan­csak betölti saját helyét férfiúlag és szeplőtlen. "

Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés közzéppontjába került. Megállapítása, hogy a magyar földbirtokos szegényebb, mint lehetne. A felvirágzáshoz vezető utat csak akkor lehet végigjárni, ha mellőzik az elavult feudális rendszert, a több évszázados, még mindig védelmezni kívánt jogintézményeket. A földnek nincs igazi értéke, mert nem lehet eladni: a bank nem nyújt hitelt, mivel nem szerezheti meg a nemesi birtokot; akadályozza ezt az ősiség törvénye, és - ha a rokonok mind kihaltak volna - a koronára háramlás joga. További akadálya a földbirtok szabad adásvételének, hogy azokon kilencmillió jobbágy ("minden terhek türelmes viselője") él és dolgozik odaláncolva, teljes jogfosztottságban. Széchenyi által javasolt megoldás: el kell törölni az ősiséget, a fiskalitást, sőt attól sem kell visszarettenni, ha a hitelezők dobra verik néhány könnyelmű nemes birtokát.