viktornyul.com

July 17, 2024

Olimpia-Peking2022 A szervezés jól halad, júniusra minden készen fog állni a jövő februári pekingi téli olimpiára, ugyanakkor a tokiói nyári játékokkal kapcsolatos bizonytalanságok komolyan kihatnak a kínai eseményre is – mondta az M4 Sport Sporthíradójában Vajda László, a pekingi szervezőbizottság főtanácsadója. A hosszú évek óta Kínában élő szakember aggasztónak tartja a nyári olimpia körül kialakult jelenlegi helyzetet, külön kiemelve, hogy az adminisztrációs és szabályozási reformokért felelős miniszter csütörtökön azt mondta, jelenleg nem tudják megmondani, hogy lesz-e olimpia vagy sem. "Mi alig öt hónappal a talán megrendezésre kerülő tokiói olimpia után jövünk és ez az öt hónap áll majd rendelkezésünkre, amennyiben Tokió megtartja a játékokat, hogy elemezzük és adaptáljuk az ottani koronavírussal kapcsolatos intézkedéseket" – jegyezte meg Vajda László, aki szerint jelenleg talán valamivel nagyobb az esély arra, hogy nem lesznek versenyek nyáron a japán fővárosban. "Alapvetően egy optimista ember vagyok, mégis azt mondanám, hogy jelenleg 6:4-re áll a helyzet a megtartás rovására, úgyhogy nagyon, nagyon nehéz. "

Vajda László Olimpia 2020

A stadionok, csarnokok környékén nincsenek fák, majdhogynem kopár a környékük, ez természetes egy olimpiai város esetében, de Athén ebben is lemaradásban van elődjeihez képest, mert a tereprendezés eddig meglehetősen háttérbe szorult. Athén most válik világvárossá "Athén nagyon jó olimpiát fog rendezni, mert az eddigi nehézségek olyan alacsonyra szállították az elvárásokat, amit biztosan felülmúlnak majd a játékok" - fogalmazott Vajda László arra a felvetésre, hogy a négy évvel ezelőttihez képest mire számít. A sportolók számára biztosan sokkal kedvezőbbek lesznek a feltételek, mert az olimpiai falu sokkal tágasabb és kellemesebb, mint Ausztráliában volt. A görög főváros pedig biztosan többszörösen is profitál majd a rendezésből: először az égbe szökő áraknak köszönhetően az augusztusi két hét alatt, aztán pedig az elkészülő infrastruktúra révén. "Athén most válik igazi világvárossá és olyan épületekkel gazdagodik, amelyek a jövőben is nagy hasznot hoznak majd számára. " Budapest is jó helyszín lehetne A görög főváros viszonyai, az előkészületek nehézsége alapján mégsem alkalmas akármelyik város olimpiai rendezésre.

Vajda László Olimpia

Ami biztos: csak beoltottaknak van esélyük akkreditációt kapni és indulni a pekingi játékokon februárban – mondta a kínai szervezőbizottság magyar tagja. A koronavírus-járvány terjedését akadályozandó csak a meghívott nézők vehetnek részt a pekingi téli olimpián – számolt be az InfoRádiónak a szervezőbizottság magyar tagja, Vajda László. Mint az Infostart is hírül adta, Pekingben az olimpia előtt minden óvintézkedés ellenére megjelent a koronavírus omikron variánsa, emiatt állt elő új helyzet. "Eddig arról volt szó, hogy külföldi nézőt nem fogadnak, de hazai nézők bizonyos kondíciók mellett jöhetnek. Arról sosem volt szó, hogy mennyi néző mehet be az eseményekre, ebben a helyzetben érkezett az omikron. Így valóban csak meghívottak vehetnek részt az eseményeken" – ecsetelte Vajda László. Hangsúlyozta viszont, hogy valóban vannak jeggyel rendelkező nézők, akik bemehetnek, kifejezetten a meghívott nézők, az akkreditációval rendelkező sportolók, sportvezetők, a sajtó és az "olimpiai család tagjai" rajtuk kívül biztosan ott lehetnek.

1949-ben az Építőkben tanult meg kenuzni a legendás Szabó Ferencnél. Hamar első osztályú minősítést szerzett, de válogatott nem lett, legjobb eredménye "csupán" egy országos bajnoki ezüstérem volt 1953-ban. Erről így beszél az Ahogy tőlünk telt című kiadványban: "Amikor ifjúsági versenyző voltam, még nem volt infrastruktúra sem itthon, sem külföldön. Nem voltak ifiversenyek és serdülő korcsoport sem volt. Együtt versenyzett három évfolyam (…) én a legjobb eredményemet 1953-ban értem el egy magyar bajnokságon, amikor Hernek István mögött, aki aztán 1956-ban olimpiai ezüstérmet nyert, második lettem. A katonaság után is nagyon szorgalmasan edzettem, versenyeztem önerőből, magamat finanszírozva, szeretetből, megszállottságból. " Tehetsége valójában edzőként, szakvezetőként teljesedett ki, a szakma minden lépcsőfokát megjárta. 1962-ben segítőt kerestek edzője, Szabó Ferenc mellé, és társadalmi munkában elvállalta a feladatot. 1965-ben befejezte versenyzői pályafutását, és mivel mestere, Szabó Ferenc az Ú. Dózsába szerződött, anyaegyesületénél előbb társadalmi munkában, majd mellékfoglalkozásban edzősködni kezdett.

Legyen a Startlap Kereső az alapértelmezett keresőm Telepítés A magyar elnevezése a birka bundájához hasonló látványára utal. 5–12 kilométer közötti magasságokban képződik, jégkristályokból áll. A felhőn olykor szivárványszínű elszíneződés (irizáció) vagy a Nap körül udvar figyelhető meg. Fátyolszerű, amely szabályos elrendezésű vékony gomolyokból, bordákból tevődik össze. Formájuk kicsi fehér labdákhoz hasonló, melyek külön állnak, vagy hosszú sorokba rendeződnek magasan az égen. Mikor ezek a pamacsok sorokba rendeződnek, a felhőnek egy hullámzó megjelenést adnak, mely hasonlít egy halpikkelyhez. 3. fátyolfelhő – Cirrostratus (Cs) A nagy kiterjedésű, réteges szerkezetű fátyolfelhő a Cirrostratus (Cs). A fátyolfelhő áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. 5000 és 12 000 méter közötti magasságokban képződik, jégkristályokból áll. Cirrostratus felhők olyan vékonyak, hogy a Nap és a Hold rajta keresztül tisztán látható.

A radarképen a felhők típusát és a csapadék valószínűségét különböző színekkel jelöljük, de hogy néznek ki valójában ezek a felhők, felhőtípusok és milyen jellemzőik vannak? Lepelfelhő Párnafelhő Pehelyfelhők A ma elfogadott nemzetközi felhő-osztályozási rendszer a vizuális megfigyeléseken alapszik. A rendszerben 10 fő típust[pehelyfelhők (Cirrus – Ci), bárányfelhő (Cirrocumulus – Cc), fátyolfelhő (Cirrostratus – Cs), párnafelhő (Altocumulus – Ac), lepelfelhő (Altostratus – As), vattafelhő (Stratocumulus – Sc), alacsony-szintű rétegfelhő (Stratus – St), esőrétegfelhő (Nimbostratus – Ns), gomolyfelhő (Cumulus – Cu), zivatarfelhő (Cumulonimbus – Cb)], illeteve felhőfajtát különböztetünk meg a felhőalap magassága, a felhő függőleges kiterjedése és az alakja alapján. Legyen a Startlap Kereső az alapértelmezett keresőm Telepítés A felhőtípus és a felhőforma alkotja a felhőfajtát, amihez további változatok, járulékos képződmények, kísérő felhők is kapcsolódhatnak. 1. pehelyfelhők – Cirrus (Ci) A felhőtípusok közül 7–9 km magasan találhatók a pehelyfelhők, latinul a Cirrus (Ci) felhők.

A jégkristályok halo-jelenséget hozhatnak létre. Ebből a felhőtípusból nem hullik csapadék. 2. Bárányfelhő – Cirrocumulus (Cc) Magasszintű felhő a gomolyos bárányfelhő, a Cirrocumulus (Cc). A bárányfelhő vékony, fehér, önárnyék nélküli felhő. Olyan felhőréteg, amely kis szemcsés fodorszerű elemekből áll. Ezek egybeolvadhatnak, vagy elkülönülhetnek egymástól és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vehetnek fel. Vastag, sűrű felhő, tetemes függőleges kiterjedéssel ami több kilométer magasságot jelent. Alakja oldalról hegységre, vagy hatalmas tornyokra emlékeztet. Felső részein sima, rostos, vagy barázdált képződmények figyelhetőek meg és csúcsa majdnem mindig lelapított, gyakran üllő, vagy hatalmas tollpehely formában terül szét. Alapja rendszerint igen sötét és alatta gyakran figyelhetők meg alacsony, tépett felhők. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadéksáv ereszkedik alá. Villámlás, dörgés és jégeső csak Cumulonimbus felhőben alakul ki. Vízcseppekből, magasabb részein jégkristályokból áll.

6. vattafelhő – Stratocumulus (Sc) 2 km alatt találhatók az alacsony-szintű felhők, a gomolyos rétegfelhő, avagy a vattafelhő, a Stratocumulus (Sc). Ez egy alacsony szintű felhő 2500 m alatt van a felhő alapja. Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből épül fel, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak. 7. Alacsony-szintű rétegfelhő – Stratus (St) Az alacsony-szintű rétegfelhő a Stratus (St). A felhőtípus és a felhőforma alkotja a felhőfajtát, amihez további változatok, járulékos képződmények, kísérő felhők is kapcsolódhatnak. 1. pehelyfelhők – Cirrus (Ci) A felhőtípusok közül 7–9 km magasan találhatók a pehelyfelhők, latinul a Cirrus (Ci) felhők. Széttagolt felhők, fehér, finom rostokból, vagy fehér, vagy túlnyomóan fehér foltokból, vagy keskeny szalagokból állnak. Ezek a felhők rostos, vagy selymes külsőt mutatnak, áttetszők.