viktornyul.com

July 7, 2024
Késleltetés: az események menetét lassító, hátráltató tényező; epikus és drámai alkotásokban egyaránt előfordulhat. Katasztrófa: hirtelen bekövetkező sorsfordulat a drámában, amely a főhős bukását eredményezi. Matúra Klasszikusok: William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Ikon, Budapest, 1992. A szerkezet szimmetriájának mintájára készítsd el a szereplők és a szereplők közti viszonyok rendszerének táblázatát! Jellemezd a főszereplőket: Rómeót, Mercutiót, Júliát és Tybaltot! Milyen személyiség Lőrinc barát és a dajka? Mi a szerepük a műben, milyen eszményeket képviselnek? Milyen szerepet kapnak a mellékszereplők a darabban? Shakespeare művében két prológust is találunk. Miben hasonlítanak, és miben térnek el egymástól? Az egyes szereplők hogyan beszélnek a szerelemről? Keress szövegpéldákat a műben! Milyen képekben jelenik meg a darabban a halál és a szerelem? Keress példákat! Keress példákat a szójátékra és a nyelvi humorra Shakespeare darabjában! Rómeó És Júlia Szereplők Jellemzése. Keress példákat a komikus és tragikus jelenetekre a műben!
  1. Rómeó És Júlia Szereplők Jellemzése

Rómeó És Júlia Szereplők Jellemzése

A Rómeó és Júlia című William Shakespeare -darab szereplői csoportosítva, összetartozásuk szerint, ábécé sorrendben. Capulet-ház [ szerkesztés] Gergely és Sámson (jobbra) Ábrahámmal és Boldizsárral veszekszik. Capulet [ szerkesztés] A Capulet-család feje, Júlia apja. Szigorú és lobbanékony, változékony hangulatú. A darab elején még azt mondja Párisnak, várjon a lánykéréssel, míg lánya is készen áll, később azonban, amikor Júlia nemet mond, kész eldobni magától engedetlen gyermekét. Capuletné [ szerkesztés] Júlia anyja. Capuletné jóval többet szerepel, mint Montague-né. Az első felvonás harmadik jelenetében vonakodik Júliával házasságról beszélni, a második felvonásban azonban már szívesen fogadja Páris szándékait. A harmadik felvonásban, Tybalt halálakor követeli Rómeó büntetését, az ötödik jelenetben pedig eldobja magától Júliát, amikor az nem hajlandó Párishoz menni: "Hozzám ne szólj, én úgyse felelek. / Végezz, amit tudsz, végeztem veled". [1] Dadus [ szerkesztés] A dajka egy 1847-es ábrázoláson Júlia dajkája.

Egy gyönyörű fiatalt lát benne először a néző. Igen, fiatal, mindössze tizennégy éves, de akkoriban ebben a korban nyugodtan hozzá lehetett adni valakihez, főleg azért, mert délen a nők hamarabb érnek. Rómeó itt ismeri meg Júliát, egymásba szeretnek (pedig Júlia apja Paris grófhoz akarja hozzáadni leányát). Innentől jön a bonyodalom. Megtudják, hogy két ellenséges család sarjai, de a szerelem erősebb volt a háborúnál. Így ezen az éjszakán szerelmet vallanak egymásnak, és a rákövetkező éjjelen megtörténik a titkos frigy. Júlia ettől a pillanattól kezdve átlépi a felnőttkor küszöbét. Jellemfejlődése egyik csúcspontjához ért: ellent mert mondani apjának, így előtérbe helyezve a szabad párválasztás eszményeit. Csak Péter, a Dajka kísérõje juthat némi humoros epizódszerephez. Baltazár, Ábrahám ( a Montague- ház komikus szolgái) Nincs jellemük, csak alkalmi funkciójuk. Ábrahámnak nyoma vész az elsõ jelenet után, Baltazár szerepe a hírvivésre korlátozódik. Krízis: a drámai művek tetőpontja, amelyet a katasztrófa követ.