Talajdegradációs Folyamatok: Talajsavanyodás
A kerti növények - a gyökereik segítségével - a talajból veszik fel a fejlődésükhöz (és nem mellékesen az életben maradásukhoz) szükséges tápanyagokat, javarészt vízben oldott ásványi sók (például nitrogén, foszfor, kálium stb. ), kisebb mennyiségben pedig különféle mikroelemek (egyebek mellett réz, vas, mangán stb. ) formájában. Kertépítési tanácsainkat a jó talaj jelentőségének bemutatásával folytatjuk. A családi ház előszobájaként definiálható kert kialakítása során hiába készülnek kiváló tervek, hiába telepítünk gyönyörűen összeállított növénykompozíciókat, ha a kertépítés során és a későbbiekben nem ügyelünk a talaj minőségére. Növényeink egészséges fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szerkezetű és tápanyagban gazdag talaj biztosítása. A talaj - ami tulajdonképpen nem más, mint különféle elpusztult szerves anyagok, ásványi sók, víz és levegö keveréke - a növények gyökérzónájának közege, egyúttal számtalan mikroorganizmus "élőhelye". A kertépítés során éppen ezért különösen fontos, hogy - szükség szerint, a helyi adottságoktól függően - szerves anyagokban gazdag, jó minőségű talaj- (humusz-) réteg terítésére is sor kerüljön.
- Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis
- Hogyan műveljük a különböző talajszerkezetek - Väderstad
- A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői | Sulinet Tudásbázis
TerméSzetföLdrajz | Sulinet TudáSbáZis
Szerves anyag és mész A talaj legfontosabb szerves anyag utánpótlása a szerves trágya, a zöldtrágya növények, és a növényi gyökér- és szármaradvány. Rövidtávon növeli a talaj biológiai aktivitását, illetve serkenti a mikroorganizmusok tevékenységét. Hosszú távon növeli a talaj szerves anyag tartalmát, ami javítja a talaj szerkezetét. A talaj meszezése elősegíti az aggregátumok képződését. Nehéz gépek A szántóföldön mozgó gépek gyakran okoznak talajtömörödést. A taposás eredménye, hogy a talajban lévő nagyobb pórusok összenyomódnak, ami ahhoz vezet, hogy a víz és a levegő gyors szállítása a gyökerek irányába, lelassul. Korlátozottá válik a talaj vízbefogadó képessége és a növények gyökerei nehezebben hatolnak a talaj mélyebb rétegei felé. Talajszerkezet Mindent együttvéve, a fent ismertetett folyamatok alakítják ki a talaj szerkezetét, ahol a finomabb alkotó elemek a talaj felszínén, míg a durvábbak a mélyebb rétegekben találhatók. Ez a folyamat dinamikus, ezért a szerkezet az idővel folyamatosan változik.
Hogyan MűveljüK A KüLöNböZő Talajszerkezetek - VäDerstad
Különböző folyamatok együttesen alakítják ki az agyagtalaj szerkezetét, amit a talajművelés is befolyásol, hiszen különböző mélységű a bolygatás és a növényi maradványok bekeveréséről is szó van. Fagy és hőség A téli fagy és a nyári meleg ugyanolyan hatással van a talajra, mindkettő vízvesztést okoz. Mindkét folyamat következtében a talaj kiszárad, az agyagrészecskék szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Az eredmény mechanikai úton létrejött morzsásság. Tudjon meg többet Kémiai folyamatok A talajban lévő szerves anyagok, vas- és alumínium-oxidok, karbonátok meghatározzák a talaj szerkezetét és stabilizálják az aggregátumokat a kémiai kötéseken keresztül. Műveletlen területeken ezek a folyamatok nagy szerepet játszanak. Azonban a talaj bolygatása csökkenti az aggregátumok stabilitását. A művelt területek szerkezetét a talaj agyagtartalma és biológiai aktivitása határozza meg. Földigiliszták A földigiliszták növényi maradványokkal táplálkoznak, keverik a talajt, miközben járatokat készítenek a talajban.
A MezőgazdasáGi TermeléS Főbb öKolóGiai TéNyezői | Sulinet TudáSbáZis
A talaj szövete, textúrája a talaj vízháztartásának egyik fontos meghatározója. Magunk is végezhetünk egyszerű vizsgálatokat talajunk megismeréséhez. A talaj háromdimenziós képződmény a földkéreg legfelső szintjén, az anyakőzet, a klíma, a talajfelszín alakulása (relief), az élı szervezetek, az emberi tevékenység és az időtényező kölcsönhatásának eredményeként keletkezett. Forrás: T alaj fogalma, A talaj három fázisú, heterogén rendszer. A szilárd-légnemű-folyadék zóna, a felszíntől az ún. kapilláris vízig tart. A talajvíz ugyanis a felületi felszültség következtében bizonyos magasságig felemelkedik, és itt a talaj vízzel telített. Ez a kétfázisú szilárd-folyadék zóna. Talajszemcsék A talaj szemcséinek vagy részecskéinek azokat a szervetlen eredetű alkotó részeket nevezzük, amelyek nem tapadnak össze változó nagyságú halmazokká, hanem a talaj mállása során aprózódtak el különböző nagyságrendűekké. A szemcsék vagy részecskék mechanikai behatás nélkül nem aprózhatók tovább, míg az összetapadt elemek, külső hatásra, kisebbekre esnek szét.
A növények fejlődésében a talaj szerkezete éppolyan fontos szerepet játszik mint a kémhatása. A következő egyszerű teszt segítségével könnyen ellenőrizhetjük a talaj szerkezetét. Vegyünk kezünkbe egy maréknyi földet, és dörzsöljük szét tenyerünkben. Ha csomósan összetapad, és bőrünkön marad a nyoma, a talaj anyagos. Ha nem tapad össze, hanem lepereg ujjaink közt, akkor laza, homokos talajról beszélünk. Az ideális vályogtalaj porhanyós, nedves csomókká áll össze, de kezünkről le lehet dörzsölni. Mindig a talaj típusának megfelelően válasszunk növényeket, ahelyett hogy a talajt próbálnánk a növényekhez igazítani. Vályogtalaj: A vályogos talaj azonos mértékben tartalmaz homokot és agyagot. Könnyen szárad, jól lehet vele bánni. Többnyire magas a humusztartalma (elkorhadt szerves anyagok), ezért termékeny talaj. Agyagtalaj: A könnyen összeragadó talajt agyagtalajnak nevezzük. Apró, a nedvességet megtartó részecskékből áll. Szárazságban megszilárdul, télen kőkeménnyé tud fagyni. A kötött talajnak általában rossz a vízelvezető képessége, mely gyakran vékony, zöldes hártya vagy moha képződéséhez vezet a felszínen.