viktornyul.com

July 5, 2024

Ferencz Győző költő, irodalmár nagyszerű válogatásában a részletek a felvételekkel karöltve laza kronológia szerint kísérik végig az olvasót Nemes Nagy Ágnes életén. A szerkesztés amellett, hogy teret enged a kép és szöveg dialógusából következő intellektuális játékosságnak, izgalmasan reflektál a költői alkat és látásmód befogadására is. A szövegrészletek ugyanis – mint afféle szépirodalmi pillanatfelvételek – Nemes Nagy művészi jelentőségéről tanúskodnak, a világ mások számára alig észrevehető tárgyai, tényei és összefüggései látvánnyá alakításáról, miközben a fényképek az alkotót avatják látvánnyá. Amíg a költő a világra tekint, mi őt nézzük. Objektivitás és szubjektivitás, a "konkrétumhoz tapadás" és az "elvontsághoz húzó hajlam" önfeledt játéka teszi ellenállhatatlanná a kötetet. Forrás: a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális archívuma Látjuk Nemes Nagy Ágnest gyermekként, kisiskolásként, fiatal nőként, látjuk, amint Ottlikkal csónakázik a Balatonon, végigkövetjük, ahogy férjével és szellemi társával (majd később már csak szellemi társával), Lengyel Balázzsal beutazzák a világot, és látjuk idősen, betegen.

Nemes Nagy Agnes Hóesésben

NEMES NAGY ÁGNES: NEM AKAROK Nem akarok meghalni, nem, éveim bárhogy sokasodnak, s keserűjén is a napoknak újabb napokra éhezem. Pedig nyughatnék teli szemmel. Ültem zsúfolt toronyszobában, s a százméteres éjszakában lent dübörgött a déli tenger. Járkáltam nagy, metszett fasorban, és fújt a földalatti szél a folyosók szögeinél a villamos-sikátorokban. Rómában egyszer hullt a hó. – S ahogy vonultunk a Murán át, a csizma, csajka, kézigránát, s egy Szultán nevű pejcsikó. Temettem pucér németet, láttam a kormányt Debrecenben – nem áll a ház, ahol szerettem, s nem ámulok, ha rettegek. Hajamban ősz szál. A világ haját tavaszi szél zilálja. Hiába – mondom – mindhiába, de mégis moccan, kél a vágy, hogy élni, lélegzettelen, hogy élni étlen, egyedül – méláz az ég: borul, derül – nem akarok meghalni, nem.

Nemes Nagy Ágnes Istenről

Legismertebb művei az Ekhnáton jegyzeteiből című versciklus, a Napforduló című kötet versei, de a gyerekek nagy kedvencét, Bors nénit is neki köszönhetjük. Esszéi közül kiemelkedőek a verselemzései. Munkásságát Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntették. " Én úgy igyekszem. Fölkelek. Én sűrű kávét készítek. Mert vannak még szokásaim, mint bárkinek. Széles díványra kuporodva könyveimet lapozgatom. Én figyelek. És jobbkezem balvállamon, balvállamon. Szilánkos fényjelek az embereket rá kell beszélni a szépségre. De persze a művészet nem csukamáj olaj, amit "be kell adni" az embereknek. Nem habos torta, amit habzsolni lehet, de nem is kardántengely, ami nélkül nem megy a kocsi. A művészet — örömszerzés. " Földes Anna interjúja, Nők Lapja, 1981 Tudj meg többet a szerzőről 100 éve született Nemes Nagy Ágnes Olvasd el Nemes Nagy Ágnes portréját a Libri Magazin oldalán, és értesülj első kézből a könyves világ újdonságairól! Tovább a Libri Magazin cikkre Megjelent művei

Nemes Nagy Ágnes Nyári Rajz

Egy könyvakciónak köszönhetően az egyetemisták – a fő- és középiskolásokkal együtt – ingyen szerezhetnek be egy eddig még meg nem jelent Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a Szilánkos fényjeleket. Ehhez csupán érvényes diákigazolványukat kell felmutatniuk az ország bármelyik Libri Könyvesboltjában. A kiadvány bolti forgalomban nem lesz kapható, összesen tízezer példányhoz juthatnak hozzá a diákok. A kezdeményezést a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Jelenkor Kiadó hívta életre Nemes Nagy Ágnes, száz éve született költőnk centenáriuma és a Libri Könyvesboltok 30. születésnapja alkalmából.

Nemes Nagy Agnes Agnes

Megmutatni a világ apró csodáit 2022. január 3-án lesz 100 éve, hogy megszületett Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A jubileum alkalmából szeretettel emlékezünk a 20. század egyik felnőtt és gyerekirodalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű szerzőjére. Három éves korában írta első versét – "A büszke tehén a réten áll. Csak áll" -, melyet szülei még nem tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt gondolatait. Nyomtatásban először a Mi utunk című református diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki is köszönheti alkotásait átitató természetszeretetét és látásmódját. Kerkity Olgának adott interjújában így határozta meg magát: "20. századi vagyok. Költő, esszéista, tanár, gyermekeknek író és fiatalokkal sokat foglalkozó.

Nemes Nagy Ágnes Gyerekversei

Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. a 20. század egyik legjelentősebb alkotójának verseiből és prózaműveiből készített egyedi válogatáskötetet. A szervezők a tízezer példányban megjelenő mű exkluzív kiadásával ajándékozzák meg a középiskolásokat és az egyetemistákat. A mai napig hatással van irodalmunkra A kezdeményezés célja, hogy a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotásai minél több fiatal olvasóhoz eljussanak. Nemes Nagy Ágnes a korszak egyik legnagyobb alakja, akinek lírája, esszéi a mai napig nagy hatással bírnak az olvasók újabb és újabb generációira. A Szilánkos fényjelek címmel Ferencz Győző szerkesztésében megjelenő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő kötetet térítésmentesen bocsátják az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező magyar középiskolások, főiskolások és egyetemisták rendelkezésére. A könyvosztással kapcsolatban Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója kiemelte: "A Libri Könyvkereskedelmi Kft.

A puszta testiség fokozatos átalakulását a fizikum dekonstrukcióját érzékeltető "olvadó húsod" szószerkezet is szemléletesen támasztja alá. Nyíltan távolodunk a kézzelfogható valóságtól – távoli, egzotikus világot felidéző képekkel. A trópusok, zsurlók és "ősvilági zsályák" előhívják a romantikus elvágyódás hangulatát, mialatt a mű fokozatosan mozgásba hozza a különböző érzékszerveket: a látás után az ízlelés és a szaglás is jelentkezik; a szeretett személy húsa édes, illata borzongató. A főrész a felszín alatt dübörgő erotika ilyen jellegű ábrázolásának csúcsán érkezik el tetőpontjára, a hőn áhított beteljesülésig, egyfajta szerelmi nirvánára emlékeztető állapotig: "mind magamba [innám] lenge lelkedet / (fejed fölött, mint lampion lebeg), / magamba mind, mohón, elégítetlen, / ha húsevő virág lehetne testem. " E sorokban a sok l és h hang, valamint az alliterációk halmozása révén a szövegzene is a lihegő, elfúló, testi-lelki egyesülést hirdeti. Katartikus csúcsán a verset már-már szétfeszítő vágy lelohad, egyúttal a húsevő növény másodszori felidézésével lezárul a belső keret.