Eger Vár Ostroma Fogalmazás
Több kísérlet is volt az ország egyesítésére az ország egyesítésre, a legjelentősebb 1551-ben történt, amikor Habsburg Ferdinánd számára Fráter György felajánlotta Erdélyt. Júniusban mintegy 7000 zsoldos érkezett Erdélybe Giovanni Battista Castaldo vezetésével, ami miatt Szapolyai János özvegye, Izabella királyné lemondott a trónigényről, így Erdély Ferdinánd ölébe hullott. Később Fráter György saját politikai manővereinek áldozata lett, Ferdinánd tudtával Castaldo zsoldosai megölték. Eger vár ostroma 1552. Az 1552-es magyarországi török hadjárat ennek megtorlására indult. A másik indok az előző évi török sikerek voltak: 1543-ban Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác, Nógrád, és Szeged végvárait sikerült elfoglalniuk, valamint Fráter György sikeres ellenállása Erdélyben véget vetett az 1547-es Drinápolyi békének. Szulejmán szultán legfőbb célja az volt, hogy elvágja az összeköttetést a Magyar Királyság és Erdély között, valamint közelebb jutni a Felső-Magyarországhoz és a gazdag bányavárosokhoz. Egernek kulcsfontosságú szerepe volt Ferdinánd számára is, akinek hadiútja Felső-Magyarországon keresztül erre vezetett Erdély irányában.
1596 - Eger 2. Ostroma | Szigetvári Vár
Ugyanis a törökök rögtön megérkezésük után öt ostromtornyot emeltek, s a város megszállása után a várhoz fektetve az ostromtornyot a tizenharmadik rohammal, mely két nap alatt a leghevesebb volt, végre elfoglalják a bástyát. Eközben kétszázötven katona, kik közül a legtöbb olasz volt, kilopódzott a várból, az ellenség táborába átszökött, s azoknak vallását elfogadva hitehagyottá lett. Ezt megtudták a többiek, nagyon megzavarodtak és azonnal tárgyalni kezdtek a törökökkel a megadásról. 1596 - Eger 2. ostroma | Szigetvári Vár. Október 13-án aztán körülbelül dél tájban a mieink kétezren elhagyták Egert. De a császár megparancsolta, hogy a németeket egy szálig mészárolják le, a magyar nevű katonákat ugyan megtiltotta, hogy megöljék, de eltűrte, hogy kiragadják őket, s mindannyiukat rabszolgaságra vessék, de visszatartotta magának Nyáry Pált s a vár többi parancsnokait. " II. Mohamed szultán sátra Eger ostram alatt 1596-ban.
Az 1553-as év első felében, Kassán fejezte be Eger ostromáról szóló énekeit. Munkájának elismeréseként 1553. Eger vár ostroma fogalmazás. augusztus 25-én Tinódi Lantos Sebestyén deák címerlevelet kapott I. Ferdinánd királytól Farkas, Sándor, Károly, Margit és Judit nevű gyermekeivel egyetemben. A nemességet Nádasdi Tamás közbenjárása eredményeként kapta meg az uralkodótól. A várvédő egri hősök névsora Megtekintés Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az "egri név" = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.