viktornyul.com

July 4, 2024

Udvara európai méretekben is a reneszánsz kultúra egyik központjává vált, amelyben a leghíresebb éppen a Corvina könyvtár volt, amelynek egyes darabjait a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállításában, másokat az Országos Széchényi Könyvtár Corvina oldalán tanulmányozhatjuk. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! 1471. szeptember 20. | Kázmér lengyel herceg hadat üzen Mátyás királynak. Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról? Elsősorban azért, mert királynak lenni nem csupán azt jelenti, hogy valaki fejére koronát tesznek, palotába vezetik és díszes trónra ültetik.

  1. 1471. szeptember 20. | Kázmér lengyel herceg hadat üzen Mátyás királynak

1471. Szeptember 20. | Kázmér Lengyel Herceg Hadat Üzen Mátyás Királynak

"Mátyás, az igazságos…" "Mátyás, az álruhás országjáró…" "Mátyás, a művelt reneszánsz király…" "Az okos király…" Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn. Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik. De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse "kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is".

Kolozsvár, február 23. – Ezen a napon született Hunyadi Mátyás, a magyar történelem leghíresebb és legismertebb személyisége. Mondák és legendák terjednek arról, Mátyás mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. Az 1458 és 1490 között uralkodó királynak valóban sok arca volt. Apja Hunyadi János kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet. Volt egy bátyja: Hunyadi László, akit kivégeztek 1457-ben felségárulás miatt. Hatéves koráig egy dajka és anyja nevelte, majd először Szánoki Gergely, később Vitéz János tanította – humanista szellemben. Nagyon fogékony volt a történelmi érdekességekre, megtanult németül és csehül. V. László uralkodása ezekben az időkben már igen csak bizonytalanná vált, el is menekült Bécsbe, majd Prágába, magával vitte Hunyadi Mátyást is, egyfajta túszként. Az országban aztán megszűntek a zavargások, a király azonban váratlanul meghalt, megnyitva ezzel az utat a Hunyadiak, pontosabban Mátyás előtt. Egyszer volt Budán kutyavásár – Animációs film: Csehországba kellett menni Mátyásért, az akkori uralkodó, Podjebrád György azzal a kitétellel adta ki, hogy feleségül veszi lányát, Katalint.