Nagykároly Károlyi Kastély | Kunhegyesi Református Templom

July 18, 2024

Károlyi-kastély Ország Románia Település Nagykároly Szatmár megye Cím Piața 25 Octombrie 1, oraș Carei LMI-kód SM-II-a-A-05280 Elhelyezkedése Károlyi-kastély Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 22° 27′ 54″ Koordináták: é. 22° 27′ 54″ A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi-kastély témájú médiaállományokat. Károlyi kastély, Nagykároly (DN1f Csanálos-Zilah).. A nagykárolyi Károlyi kastély látképe A Károlyi-várkastély, melyben ma múzeum és könyvtár működik Nagykároly központjában található. Története [ szerkesztés] A mai kastély elődjét 1482 -ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére. 1592 -ben az eddigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. Az ekkor négyszögletes kőépületet - mely ez idő tájt a végvár szerepét is betöltötte - bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el. A károlyi kastély aulája 1699 -ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába.

Károlyi kastély, Nagykároly (DN1f Csanálos-Zilah).
A nagykárolyi Károlyi-kastély | Infotourism.info - Bihar, Bihor, Békés, Timis, Arad, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár
Református templom, Kunhegyes
Kunhegyes, református templom (meghosszabbítva: 3179375000) - Vatera.hu
Kunhegyes Város Közművelődési Intézménye

KáRolyi KastéLy, NagykáRoly (Dn1F CsanáLos-Zilah).

A Károlyi vár története 1482-ben kezdődik, amikor Károlyi Láncz László kőházat épít a területen. A törökveszély miatt Károlyi Mihály 1592-ben vizeasárokkal és lőrésekkel ellátott bástyákkal vette körül. Fiai tovább erősítették az épületet, így 1666-ra már igazi erősség lett belőle. Védőfal vizesárok és cölöpfal (paliszád) vette körül és a bástyákon lőrések voltak. A veszély múltával Károlyi József 1792-ben Joseph Bitthauser tervei alapján kezdi el a vár átépítését. A védőfalat lebontják, a vársáncot betömik, és 1793 telén tető alá kerül az angol park övezte új kastély. A XIX században jön az újabb átalakítás, amikor Károlyi István a Loire-menti kastélyok mintájára alakítja át az épületet. Meinig Arthur tervező, 1893-1896 között alakítja ki a rendkívül mozgalmas összhatást bíztosító, héttornyos, bástyás, erkélyes, árokkal körülvett lovagvárat. A nagykárolyi Károlyi-kastély | Infotourism.info - Bihar, Bihor, Békés, Timis, Arad, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár. A négyzetes belső udvar lefedésével létrejött a kétszintes központi hall, az átrium. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik.

A Nagykárolyi Károlyi-Kastély | Infotourism.Info - Bihar, Bihor, Békés, Timis, Arad, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár

2022. június 11., szombaton 16:10 órától, a nagykárolyi Károlyi-kastélyban kerül sor a Csáki Ferenc "Made in Iron" iparművészeti kiállítására. A fém megmunkálásában és ezen műalkotások készítésében lelte meg igazi szenvedélyét az alkotó. A kiállítás június 11. és 24. között lesz látogatható a Károlyi-kastély nyitvatartási rendje szerint. Karolyi kastély nagykároly . Az esemény szervezője a "Gróf Károlyi" Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ. A szervezők minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak mind a megnyitóra és a kiállításra egyaránt, amelyekre a belépés ingyenes.

Az "átrium" egyik falán három nagy csúcsíves ablak található, mely az impozáns átriumot megvilágítja. A kastély díszes homlokzata Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti. Lépcsője két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik. Padozata mozaik. Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette. Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide. A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós stílusú, értékét a 18. Károlyi kastély nagykároly. századi barokk elemek csak emelik. A vár egy részében ma múzeum és könyvtár működik. A kastély parkja [ szerkesztés] A parkot már 1754 -ben említették a leírásokban, "mint szép és híres udvari kert"-et, és a leírások említik a park "teknősbéka-tavát" is.

A református templom Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint épült 1827-ben. Az klasszicista épület eredetileg egytornyú volt. A két tornyos átépítés Hild József tervei alapján készült 1841-ben Streimelvöger Mihály egri építőmester irányításával. A három hajós csarnoktemplom a klasszicista építészet jeles alkotása három szintes mellékhajókkal, csehsüveg boltozatokkal. A homlokzatán ión féloszlopok hordta háromszögű oromzattal. A templombelső körülfutó karzatok tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten ión stílusúak. Képeslap 1844 szeptemberében kerültek a gombok, vitorlák és csillagok a tornyokra. A csillag negyvenhét és fél méter magasan ragyog. A tornyok negyvenkét méteresek. Kunhegyes Város Közművelődési Intézménye. 1847-ben készült el a négy harang. Az első istentiszteletre 1848. nove, ber 26-án került sor. 1859-ben a régi templom anyagából készült el a magas kőkerítés. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára) 1957-ben kigyulladt a déli torony. 1987-ben festették ki újra a templomot. A külső felújításként 1996-ban a tornyok és a bejárati rész renoválása történt meg.

Református Templom, Kunhegyes

Kezd oldal Címere Helyzete Történelme Feketics Kunhalom Ref. templom Kat. templom Galéria Térkép Videó Kunhegyesi Híradó Linkek AZ EGYHÁZI ÉLET ALAKULÁSA VÁROSUNKBAN Kunhegyes már az Árpád-házi királyok idejében is létezett, s Hegyesegyháza néven szerepelt. Neve után arra lehet következtetni, hogy parókiával és templommal is rendelkezett, amely abban az idben még katolikus templom lehetett. Írásos bizonyítékokkal azonban nem lehet következtetésünket alátámasztani. Konkrétabb adataink vannak már a török hódoltság idejébl, amikor a XVI. sz. -ban a reformáció térhódítása hazánkban is felgyorsult. Különösen a törökök által megszállt területeken terjedt gyorsabban ez az új hit, így pl. Kunhegyes, református templom (meghosszabbítva: 3179375000) - Vatera.hu. a Nagykunságban is. Mi lehetett ennek az oka? Azt már tudjuk, hogy amikor a kunok bejöttek hazánkba letelepedési szándékkal, a király arra is kötelezte ket, hogy katolikus hitre térnek át. Ez az ígéret sokáig csak ígéret maradt a kunok részérl. A katolikus egyház ezért pressziót gyakorolt a kunokkal szemben, annyira, hogy a kunok inkább el akarták hagyni Magyarország területét, s csak a hód-tavi csata tudta megállítani ket ebbeni szándékukban.

Kunhegyes, Református Templom (Meghosszabbítva: 3179375000) - Vatera.Hu

Az építkezés csak 1833-ban indult újra és 1836-ra a falak felépítése befejeződött. Grizner József tudásából azonban többre nem telt. A kivitelezés nagysága meghaladta a tudását, de életvitele sem volt alkalmas ilyen komoly munka irányítására. Az egyház vezetősége ezt látva, a vele megkötött szerződést felbontotta és Streimelvogel Mihály egri építőmesterrel kötött új szerződést a további építkezések folytatására. Közben a kun atyafiak étvágya is megnőtt és elhatározták, hogy megépíttetik az egyházmegye legnagyobb templomát, mégpedig nem is egy toronnyal, hanem kettővel. Gondolták - ha már lúd, legyen kövér! Ilyen templomot pedig abban az időben csak Hild Józsefhez hasonló építészek tudtak tervezni. Hild József el is készítette a kéttornyú templom tervét, s 1841-ben új erővel foghattak hozzá a nagy építkezéshez. 1842-43-ban a templom belseje, mennyezetek, karzatok, boltívelések, továbbá az egész tetőzet elkészültek. Református templom, Kunhegyes. 1844. augusztus 18-án és szeptember 15-én a gömbök, vitorlák, csillagok is elhelyezést nyertek a tornyokon.

Kunhegyes Város Közművelődési Intézménye

AZ EGYHÁZI ÉLET ALAKULÁSA VÁROSUNKBAN Kunhegyes már az Árpád-házi királyok idejében is létezett, s Hegyesegyháza néven szerepelt. Neve után arra lehet következtetni, hogy parókiával és templommal is rendelkezett, amely abban az időben még katolikus templom lehetett. Írásos bizonyítékokkal azonban nem lehet következtetésünket alátámasztani. Konkrétabb adataink vannak már a török hódoltság idejéből, amikor a XVI. sz. -ban a reformáció térhódítása hazánkban is felgyorsult. Különösen a törökök által megszállt területeken terjedt gyorsabban ez az új hit, így pl. a Nagykunságban is. Mi lehetett ennek az oka? Azt már tudjuk, hogy amikor a kunok bejöttek hazánkba letelepedési szándékkal, a király arra is kötelezte őket, hogy katolikus hitre térnek át. Ez az ígéret sokáig csak ígéret maradt a kunok részéről. A katolikus egyház ezért pressziót gyakorolt a kunokkal szemben, annyira, hogy a kunok inkább el akarták hagyni Magyarország területét, s csak a hód-tavi csata tudta megállítani őket ebbeni szándékukban.

A városban működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények, az Ilosvai Varga István Városi Művelődési Központ és a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár sokrétű tevékenységével törekszik megőrizni szellemi, tárgyi kulturális értékeinket, továbbadva a felnövekvő generációknak. Ismerje meg városunk múltját, jelenét és a benne folyó alkotó közösségi tevékenységeinket, jövőt is meghatározó értékeinket. Szentpéteriné Lévai Mária intézményvezető

Hálaadó istentiszteletet tartottak a kunhegyesi református templomban március 18-án – írta a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapja. A gyülekezet hálát adott a templom külső felújításáért, az óvoda bővítéséért, valamint az idősgondozásban és egészségügyben történt fejlesztésekért. A kunhegyesi református templom Fotó: ák Sára A kunhegyesi templom az Alföld legnagyobb, Magyarország második legnagyobb kéttornyú református temploma. 1841–44 között Homályossy Ferenc és Hild József tervei alapján épült fel, háromszintes, és ötezer személy befogadására alkalmas. A templom felújítása mellett a Kunhegyesi Református Óvoda új csoportszobával bővülhetett az Országos Református Óvodaprogramban, így még több gyermeket fogadhatnak. Az elmúlt időszakban fejlesztéseket végeztek a Siloám Gyógyászati és Konferencia-központban és az idősotthonban is. A hálaadó istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Köszöntőt mondott Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese, valamint Nagy Kálmán, a gyülekezet lelkipásztora.