Csokonai Vitéz Mihály Felesége Zsuzsa
(Csokonai munkáinak kritikai megítéltetések. Tudományos Gyüjtemény. 1817. évf. Újból összes munkái között. ) – Toldy Ferenc szerint Csokonai Vitéz Mihály vígjátékai a jellemrajzban, dialógusokban, furcsa motívumokban nagy erőt mutatnak. Hogy komikuma aljas körben mozog, hogy elméssége nem finom, hogy ízlése tisztulatlan, ezt nem a költő sajátos hajlamainak, hanem nevelésének, környezetének és a jó társaság hiányának kell betudni. Vele született nemes lelkülete egész életén át küzdött a durva hatások ellen, de azokat leküzdeni nem bírta. (A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. ) – Haraszti Gyula szerint a költő tulajdonképpen csak iskolai színdarabokat írt, minden kiválóbb esztétikai érték és színi érzék híján, de azért színdarabjai mégis figyelemreméltó jelenségei a magyar színköltészet fejlődésének. Terentius, Moli č re, Goldini, Kotzebue és Metastasio erősen hatottak rá. Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története - Oldal 6 a 7-ből - verselemzes.hu. (Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. Csokonai Vitéz Mihály. Képes magyar irodalomtörténet.
Csokonai Vitéz Mihály Felesége Elköltözött
Csokonai Vitéz Mihály Felesége Éva
Ebben a darabban megjelennek a későbbi magyar vígjátékok kedvelt alakjai: a rontott magyarsággal beszélő falusi zsidó, a furfangos cigány, a deákos iskolamester és a nyugalmazott katonatiszt. Beszédük utánzása jó megfigyelő tehetségre vall. Különös kedvteléssel, de nem valami rokonszenvesen rajzolja a zsidót: Ábrahám haszonleső, gyáva, szemtelen. Vígjátékának erkölcsi tanulságát vele vonatja le: «Mind így jár, aki csalárd utakon keresi boldogulását. Csokonai vitéz mihály felesége wikipedia. Énrólam tanuljon a világ». Haladást jelöl a költő drámaírói pályáján: Karnyóné. (1799. ) Ez a háromfelvonásos darab az első magyar tündérbohózat.
Mikor a szívtelen német nyomdász az adósok börtönébe akarja vettetni Tempefőit, a poétát, nincs aki segítse; Sertepertinek az a véleménye, hogy a verskoholás alávalóság; Tökkolopi kártyajátékával dicsekszik; Koppóházy privilegizált henyélőknek mondja a költőket, akik könyvekkel csalják ki a pénzt a becsületes emberek zsebéből. Gróf Fegyverneki is oktalanságnak véli a könyvekkel való vesződést, ingyenélő hazudozóknak tartja a poétákat. A rongyos öltözetű vándorlantosból még az inasok is csúfot űznek, csak a grófkisasszony szerelmes belé. A befejezetlen vígjáték tele van hazafias szólamokkal, irodalmi kesergésekkel. Az alakok rajza naiv módon túlzó. Nem sokkal jobb második vígjátéka sem: a Gerson. (1795. ) A mese érdektelensége, a párbeszédek nyersesége és a komikum alantjáró volta itt is szembeszökő. Ezekben a kollégiumi diákpróbákban különösen a drámai elhitetés sikertelensége bántó. Csokonai Vitéz Mihály – Győri Életrajzi Lexikon. Gerson, az embergyűlölő ifjú, ismét maga a költő. A titokzatos jövevényt azzal gyanúsítják, hogy ő az a kísértet, aki Támadi Miklós méltóságos úr portáján ijesztgeti az embereket; pedig a kísértet Ábrahám zsidó, ő akar pénzt keresni azzal, hogy majd kétszáz aranyért leleplezi a rejtélyt; a cselszövő ember Gersonra fogja a kísértetjárást, de hazugságát leleplezik s Támadi Miklós megtudja, hogy Gerson az ő rég elveszett fia.