A Lányom Nélkül Soha
Lányom Nélkül Soha
A lányom nélkül soha | Youtube, Film, Movies
De várjunk csak! Nem is kell belegondolni, mert mások már készítettek erről a témáról egy azóta klasszikussá vált filmet (Lányom nélkül soha). Ne értsetek félre, nem azt akarom mondani, hogy máshol nincsenek sunyi intézkedések, de az emberjogilag fejlettebb országokban az ehhez hasonló helyzetekben legalább nem válogatnak a nemzetiség alapján. Legalábbis nem hivatalos szinten és legálisan. Az képek forrásai: Deposit Photos, Cineplex.
A Lányom Nélkül Soha Videa
Kirját Gáton a jóléti intézmények tudtak mindenről, de nem tettek érdemben semmit az idegen állampolgárságú anya és kislánya helyzetének javítására. Közben lefolyt egy apasági vizsgálat, mely bebizonyította, hogy a gyermeknek valóban ő az édesapja, s itt járta az iskolákat az első osztálytól kezdve, tizennégy éves koráig vallásos intézményekben. Andi státusza azonban rendezetlen maradt, nem volt munkavállalási engedélye, sem izraeli tartózkodási engedélye, sem társadalombiztosítása. Ennek hiánya különösen fájt többszöri vetéléseinél, amikor orvoshoz sem nagyon jutott el, és amikor a rokonság egyszer elvitte, akkor a felírt, drága gyógyszerekhez sem jutott hozzá. "Egy vetélés után egy teljes hónapig véreztem, de úgy is kellett dolgoznom az apósom étteremében. Emelni a nehéz lábasokat… Potyogott a könnyem a fájdalomtól, úgy dolgoztattak" – idézi fel ezt a különösen nehéz korszakot. A család folyamatosan dolgoztatta a ház körül, a testvérek gyerekeire vigyázott, mosott, főzött, takarított, és a családi vendéglőben robotolt.
A Lányom Nélkül Sohail
Ő nem félt belevágni egy "vegyes" házasságba. Úgy tűnik, hogy boldogok, és őszintén remélem, hogy ez nem is fog sosem megváltozni. Gondolom 1000 ilyen kapcsolatból csak pár pár jár rosszul, de sajnos ez a néhány példa járja be a világsajtót. Egy kedvenc idézet a könyvből: "Most már amíg élek, azért fogok küzdeni, hogy egyetlen gyermeket se tehessen rabbá a tulajdon apja. Ne hurcolhasson idegen országba. Hogy a gyermeknek is joga legyen a teljes emberi szabadságra. " Eddig nagyon a férfiakra hegyeztem ki a problémát, ami azért van, mert a könyv szerint az esetek 80%-ban a nő menekíti vagy próbálja menekíteni a gyerekeit a férjétől. De a maradék 20%-ban fordítva van. És mint kiderült, nem csak a keleti országokban történik ilyesmi, csak ezek a sztorik kapnak nagyobb publicitást. Tehát nemzettől, nemtől, vallási hovatartozástól független ez a dolog, és nagyon-nagyon szégyenletes. Ha valaki esetleg félre értené az írásomat, az ne tegye! Engem nagyon érdekel a téma, ezt már írtam is. Nagyon vonzanak a keleti országok, a kultúra, az ottani életmód, s nem vagyok "kelet-ellenes".
Az új fiúról, az izraeli édesapáról közben kiderült, hogy súlyos pszichiátriai betegségben szenved. Miközben Andi Magyarországon volt, egyik rohamában erőszakosan viselkedett, és börtönbe került. Ettől kezdve még a kapcsolattartás is nehézségekbe ütközött vele, nemhogy a papírok rendezése. Andi és a kislány Magyarországon rekedtek. Az ottani törvények szerint csak három évesen sikerült útlevelet csináltatnia számára, mert akkor már be lehet írni egy kitalált apa nevét. A kislány hat és fél éves lett, mire apja kikerült a börtönből, és kijöhettek hozzá. Ettől kezdve Andi ápolta, ahogy tudta. Az itt töltött tíz évből hat évig a fiú családjának házában éltek. Egy idő után kénytelenek voltak ketten, a kislánnyal felköltözni a ház legfelső, harmadik szintjére, miközben a kislány apukája továbbra is a földszinten lakott, mert féltek tőle. Előfordult, hogy éjszaka rájuk törte az ajtót. Az apuka egyre gyakrabban, már rendszeresen hangokat hallott, és olyankor azokat követve tört-zúzott, ütött-vert.