viktornyul.com

July 18, 2024

2. Egész számok halmaza A természetes számok negatív egész számokkal (és valahol nullával) kibővített halmaza. A negatív számokat a gyakorlatban is széles körben használjuk, elég csak az időjárásra (például "–5 °C van kint"), vagy a banki átutalásokra (például –5000 Ft azt jelenti, hogy 5000 forintot vettek le a számláról stb. ) gondolni. Jele Z. 3. Racionális számok Amikor már nem volt elég az egész számok halmaza se a matematikai műveletekhez (például, vagy), akkor az egész számok halmaza újabb számokkal bővült, mégpedig azokkal, amelyeket felírhatunk tört formájában (vagyis, ahol). Jelölése Q. 4. Valós számok Idővel a racionális számhalmaz is kevésnek bizonyult egyes természeti jelenségek leírására (például a kör kerületének és a sugarának az aránya), így bevezették az irracionális vagy valós számrendszert, amely a már meglévő (racionális) számokat további számokkal (például gyökjel alatti kifejezések értéke, vagy az ún. transzcendens számokkal stb. ) egészítette ki. Jelölése R. 5. Komplex számok A valós számok sokáig a tudósok minden igényét kielégítették (az egyszerű emberről nem is beszélve), de az idő múltával egyre inkább szem elé került az egyetlen hibája, hogy nem tartoznak bele a negatív számok gyökei, hiszen például, de.

  1. EGÉSZ SZÁMOK HALMAZA – NEGATÍV ÉS POZITÍV SZÁM FOGALMA - Invidious
  2. Halmazok számossága | Matekarcok
  3. SZÁMHALMAZOK 1. RÉSZ (ÖSSZEFOGLALÓ: TERMÉSZETES SZÁMOK, EGÉSZ SZÁMOK, RACIONÁLIS SZÁMOK HALMAZA) - Invidious
  4. Számtartományok – Wikipédia
  5. Okostankönyv

Egész Számok Halmaza – Negatív És Pozitív Szám Fogalma - Invidious

Halmazok elemszámát tekintve alapvetően két eset van: 1. Véges elemszámú halmazok számosságán elemeinek számát értjük. 2. Végtelen elemszámú halmazok. Végtelen elemszámú halmazok A halmazelmélet megalapozója és megteremtője az 1870-es években a német Cantor volt. Ő a halmazokat úgy vizsgálta, hogy azokat függetlenítette elemeinek sajátosságaitól. Cantor gondolatai a végtelen valóságos létezésének meggyőződéséből fakadtak. Úgy gondolta, hogy végtelen elemszámú halmazok között is értelmezhetők az ugyanakkora, kisebb, nagyobb fogalmak. A végtelen halmazok számosságának a vizsgálatához egy teljesen új szemléletet adott. A végtelen halmazokkal kapcsolatban elsőként azt a gondolatot vetette fel, hogy két halmaz egyenlő számosságú, ha elemei között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető (elemei párba állíthatók). Tekintsük alapként a ℤ + ={Pozitív egészek számok} halmazát. Azt természetesnek tekintjük, hogy a ℤ – ={Negatív egész számok} halmaza ugyanakkora számosságú. Hiszen minden ℤ + -beli elemhez hozzárendelhető egy ℤ – -beli elem, az ő ellentettje.

Halmazok Számossága | Matekarcok

Egész számok nak nevezzük a 0, 1, 2, … és −1, −2, … számokat. Az egész számok halmazának tehát részhalmaza a természetes számok halmaza. Az egész számok szimbóluma Ez a szócikk a matematikai értelemben vett egész számokról szól. Hasonló címmel lásd még: Egész (informatika). Az egész számok halmazát Z-vel (általában tipográfiailag kiemelve, mint Z vagy) jelöljük. Az utóbbi Unicode-ja U+2124. A jelölés a német Zahlen (számok) szó rövidítése. [1] Az egész számok halmaza végtelen, hisz a természetes számok halmazát (és minden természetes szám ellentettjét) tartalmazza. Sokkal meglepőbb, hogy az egész számok halmazának számossága megegyezik a természetes számok halmazának számosságával. Szemléletesen ez azt jelenti, hogy matematikai értelemben ugyanannyi elemük van, holott az egyik halmaz tartalmazza a másikat. Az egész számok természetes rendezése növekvő sorrendben: …, −3, −2, −1, 0, 1, 2, 3, … A számelmélet az egész számokat vizsgálja. Számítógépben az egész számokat rendszerint az int, integer, long, long long, BigInteger és más, hasonló nevű számtípusok ábrázolják.

Számhalmazok 1. Rész (Összefoglaló: Természetes Számok, Egész Számok, Racionális Számok Halmaza) - Invidious

Az azonban már igen elgondolkoztató, hogy a P={Pozitív páros számok} halmaza is ugyanakkora számosságú, mint a pozitív egész számoké. Hiszen minden ℤ + -beli elemhez hozzárendelhető az ő kétszerese. Azaz: ℤ + ={ pozitív egész számok} 1 2 3 4 5 6 7 … n P={ páros számok} 8 10 12 14 2n Párba állíthatók a természetes számok és a pozitív egész számok halmaza is. ℕ={ természetes számok} 0 n+1 Ugyanígy kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető a pozitív egész számok ( ℤ +) és a prímszámok (törzsszámok) ( T) között: T ={Prímszámok} 11 13 17 n-edik prímszám A fenti halmazok tehát ugyanakkora számosságúak, hiszen mint láttuk, párba állíthatóak, pedig a ℤ + halmaz tartalmazza T halmaz minden elemét és a ℤ + valódi részhalmaza a ℤ halmaznak. T⊂ℤ + ⊂ℕ⊂ℤ. A végtelen világa különös világ. Cantor a pozitív egész számok halmazát és minden evvel azonos számosságú halmazt megszámlálhatóan végtelen számosságú halmaznak nevezett. Definíció: Ha valamely "H" halmaz elemei és a természetes számok között kölcsönösen egyértelmű hozzárendelést létesíthetünk, akkor a "H" halmazt megszámlálhatóan végtelen számosságú halmaznak nevezzük.

Számtartományok – Wikipédia

Matematikai definíció Szerkesztés A piros pontok a természetes számok rendezett párjait mutatják. Az összekötött piros pontok a vonal végén kékkel írt egész számot reprezentáló ekvivalenciaosztályok. Az egész számokat az általános iskolában intuitívan vezetik be a kivonás segítségével; illetve úgy, hogy a természetes számokhoz hozzáveszik azok ellentettjeit. Azonban ez a definíció megnehezíti a különböző műveletek működésének ellenőrzését (jóldefiniáltság, megkívánt tulajdonságok), mivel esetszétválasztást igényel. [2] Ezért a halmazelmélet absztraktabb konstrukciót használ. [3] A természetes számok halmazát ismertnek feltételezve a következőképpen definiálhatjuk az egész számokat: Tekintsük a Descartes-szorzatot, amely természetes számok rendezett párjaiból áll. Értelmezzük ezeken a párokon a (m, n)~(m', n'), ha m+n'=m'+n relációt, az (m, n)+(m', n')=(m+m', n+n') összeadást, és az szorzást, valamint az (m, n)≤(m'n')-t, ha m+n'≤m'+n relációt. A ~ reláció ekvivalenciareláció. Az ekvivalenciaosztályok halmazát jelöljük -vel.

Okostankönyv

A disztributivitás miatt az egész számok halmaza a fent definiált összeadással és szorzással gyűrűt (speciálisan euklideszi gyűrűt) alkot. Az egész számok halmaza zárt (a négy alapművelet közül) az összeadásra, a kivonásra és a szorzásra. Az egész számok halmaza (a szokásos rendezéssel) lineárisan rendezett. Számossága [ szerkesztés] Az egész számok halmazának számossága megszámlálhatóan végtelen (szokásos jelöléssel), ami megegyezik a természetes számok számosságával. Két halmaz számossága ugyanis akkor egyezik meg, ha létezik egy, a két halmaz között értelmezett bijekció. Ebben az esetben is létezik ilyen függvény, mégpedig pl: Vagyis minden nemnegatív egész számhoz hozzárendeljük a páros természetes számokat, minden negatív számhoz pedig a páratlanokat. Az egész számok minden elemét képezzük valahova, és az összes természetes számba képezünk, ezért ez bijekció, azaz a két halmaz számossága megegyezik. Források [ szerkesztés] Az egész számok a MathWorld-ön m v sz Számhalmazok Természetes számok Egész számok Racionális számok Irracionális számok Valós számok Komplex számok Transzcendens számok Nemzetközi katalógusok GND: 4134668-3

Okostankönyv