Közös Megegyezés És Mentesítés A Munkavégzés Alól
Természetesen ilyenkor, mivel ő a sértett fél, jár neki végkielégítés, hiszen nem lenne jogos az, ha a munkáltató a jogsértő magatartása után még a végkielégítés megfizetésének kötelezettsége alól is mentesülne. Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés esetén jár végkielégítés? Automatikusan nem jár, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén ugyanis a felek szabadon állapodnak meg az egyezség tartalmáról, így saját belátásuk szerint alkalmazhatják a végkielégítés szabályait is. Mikor jár végkielégítés? Mekkora összegre lehet számítani? - dr. Bajcsay Gergely ügyvéd. A konkrét esettől, a közös megegyezést kiváltó októl függ, hogy kap-e a munkavállaló végkielégítést. Fontos, hogy a munkavállaló alaposan olvassa el a közös megegyezést írásba foglaló nyilatkozatot, és mérlegelje annak tartalmát. Én magam azt szoktam javasolni, hogy a végkielégítés megfizetésétől ne tekintsen el, és ne írjon alá olyasmit, ami hátrányos helyzetbe hozza! Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés előnyös helyzetbe hozza a munkavállalót, például egyhavi távolléti díj helyett kéthavit ajánl fel számára a cég.
Mikor Jár Végkielégítés? Mekkora Összegre Lehet Számítani? - Dr. Bajcsay Gergely Ügyvéd
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. október 28-án (138. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2373 […] sikeresen - jogellenes fenyegetésre hivatkozva - csak azért, mert a munkáltató a megállapodást megelőzően rendes vagy rendkívüli felmondást helyezett kilátásba. A feleknek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodását - mint általában az összes jognyilatkozatot - írásba kell foglalniuk. Ugyanakkor a vonatkozó bírói gyakorlat alapján, ha a munkaviszony megszüntetéséről a felek szóban megállapodtak, és a megállapodásban foglaltakat végre is hajtják, az írásba foglalás elmaradására utóbb egyik fél sem hivatkozhat. A törvény nem írja elő, hogy a megszüntetésről, illetve annak időpontjáról szóló jognyilatkozatokat közös okiratba kell foglalni, ezért - a bírói gyakorlat alapján - ha a felek akarata egyező a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről, és ennek időpontját külön okiratban ugyan, de egybehangzóan rögzítik írásban, ez a megoldás a törvényeknek megfelel.
Ez utóbbi abban az esetben vehető figyelembe, ha az már a tájékoztatás közlésének időpontjában is fennállt, például állásfelajánlási kötelezettség a védett korban lévő munkavállaló részére. A lényeg tehát, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás csak a fenti tájékoztatást követő 30 nap elteltével közölhető. Ez rendkívül lényeges, ugyanis ha a munkáltató ezt a kógens szabályt megszegi, a felmondása jogellenesnek minősül. A felmondás indokolásában elegendő és ajánlott mindössze a csoportos létszámcsökkentés tényére hivatkozni. Ha a fenti szabályokat betartják, a munkavállaló egy esetleges munkajogi perben rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Utalni kívánok itt a 899/2003. számú munkaügyi elvi határozatra, mely szerint a munkáltató létszámcsökkentés esetén maga választhatja ki azt az alkalmazottját, akinek a jogviszonyát megszünteti, de ezen jogát jóhiszeműen és tisztességes módon köteles gyakorolni, kerülve a joggal való visszaélést. Azaz a munkavállaló peres eljárás során nem vitathatja, hogy miért éppen az ő munkaviszonyát szüntette meg a munkáltató és miért nem a kollégája lett a kiválasztott.